Kirándulás „Somogyországban”: Berzsenyi és Nikla
A helybeliek által csak „Dani uraságként” emlegetett költő 1812-ben építette azt a puritán, négy szoba-konyhás kúriát, amely ma az emlékháznak ad otthont.
A kúria életében 1944. december 6.-a nagy csapás volt, ekkor érkeztek meg ugyanis az oroszok a faluba és mindenkit kitelepítettek. A Berzsenyi-házban Mária néni, a költő unokája lakott, aki nagy gonddal gyűjtötte össze a kézirati hagyatékot. Ami szintén az oroszoké lett volna, ha Merényi Oszkár – készülő könyve miatt – nem kéri el korábban Mária nénitől. Így menekültek meg a lángoktól és maradtak fenn az utókornak Berzsenyi Dániel versei.
A II. világháborúban a kriptát is kifosztották és eltűnt Berzsenyi koporsója. Később egy pécsi orvos csoport gyűjtötte össze a csontokat a temető területéről.
A háború után az újraszerveződő Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság támasztotta fel ismét a Berzsenyi-kultuszt és építették fel a kúriát 1948-ban, az építési és közmunkaügyi miniszter, Darvas József írótól kapott 12 ezer forintos támogatásból.
1954-ben nyitották meg a Berzsenyi Múzeumot. 1995-ig éltek leszármazottak – dédunokák – az egyik szárnyában.
A ház előtt Berzsenyi mellszobra fogadja a látogatót. A kertben még ma is áll a költő által 1814-ben ültetett szelídgesztenyefa.
Az emlékház tágas termeiben Berzsenyi Dániel személyes tárgyait és levelezésének dokumentumait tekinthetik meg az érdeklődők. Megtalálhatók itt költőtársaihoz írott levelei, költeményeinek kéziratai és azok nyomtatott változatai, továbbá a „niklai remete” selmeci pipája, valamint díszöve, amelyek a vidéki nemesi életre emlékeztetnek.
A „magyar Horatius” niklai temetőben található sírját egy – Somogy vármegye által 1860-ban emeltetett – obeliszk jelöli.
Összesen négy Berzsenyi-kúria található a faluban. Legidősebb fiának épített házában jelenleg is egyik leszármazottja, Berzsenyi Zoltán lakik. Ő és az emlékház elhivatott dolgozója próbálja életben tartani a költő kultuszát Niklán és szerte az országban.