Amikor búcsúzni kell – In memoriam Bálint Anna
Képgaléria
2015. december 19-et mutatott akkor a naptár. Odakinn hideg szél fújt, bent mégis valami furcsa melegség öntötte el az emberek szívét. Karácsonyra készültek a Karol Wojtyla Barátság Központ szegényei. Mint mindig, aznap is gyorsan megtelt a kecskeméti népkonyha ebédlője. Igen, tisztán emlékszünk: délben koncertet adott a Lakó Sándor Kamarazenekar. A sorok között ott ült dr. Bálint Anna ügyvédnő és férje, Nagy István Elek, akik Vecsésről érkezve tisztelték meg jelenlétükkel a Wojtyla családot. Az ebédet is ők ajánlották fel – nem először a népkonyha történetében, hisz amellett, hogy őszintén szerettek másokon segíteni, az ügyvédnőt személyes barátság fűzte Farkas P. Józsefhez, a Karol Wojtyla Barátság Központ alapító igazgatójához.
Anna nénit évtizedes értékmegőrző tevékenységéért országszerte tisztelik. Így például szívesen gondol rá az Assisi Szent Ferenc kápolna hívőközössége Kecskeméten. Adományai tették lehetővé, hogy színes ólomüveg kerüljön templomuk ablakaira. Kékesden szintén gyakran emlegetik nevét, ugyanis jelentős részt vállalt az ottani katolikus templom felépítésében.
Anna néni nincs többé. Emlékké változtatta önzetlen, kedves lényét a gyógyíthatatlan betegség, az elmúló földi lét.
És „Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: „Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jel 21, 3-4).
Kedves Anna néni! Búcsúzik a Karol Wojtyla Barátság Központ sorsközössége. Hisszük, hogy találkozni fogunk még. Ott, azon a helyen…
(Fotók: Mátyus István)
