Szkíta asszony aranyozott ékszerét is rejtette a hetényi agyag
A munka során egy 2. századi szarmata, egy 7-8. századi avar település, valamint egy 11-12. századi Árpád-kori telep, sőt egy 17. századi török kori tanya nyomait is megtalálták.
A múlt héten kezdődött ásatások az északi elkerülő út bővítését megelőző régészeti kutatások égisze alatt zajlanak. A kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai a Forster Központ megbízásából az autópálya mindkét oldalán, összesen három helyszínen, 4350 négyzetméteres területen kutatnak.
Találtak is már számos érdekes leletet, amelyek döntő részét élelemtároló vermek, az azokban talált ételmaradék-csontok és cserépedény-maradványok adták.
A vezető régész, Wilhelm Gábor elmondta, a hetényi Árpád-kori templom közelében, az M5-ös autópálya építésekor 1996-ban már végeztek ásatásokat, akkor már világos volt, hogy egy Árpád-kori település is van a templom körül. Most azonban a pályatest két oldalán újabb nyomokra bukkantak. – Meglepetésünkre találtunk két további korszakot is, egy 17. századi, egészen korai tanyának a nyomát, nagyon szép élelemtároló vermekkel, izgalmas kerámia anyaggal, illetve egy második századi szarmata település részlete került elő remek amforákkal, ezeket a római birodalomból hozták ide – mondta.
A régészek egy nagyon ritka leletet is találtak, egy időszámításunk előtti szkíta ékszert. Ezt a korabeli asszonyok a hajukban viselték.
– Ez a Krisztus előtti 6. századból származik, egy úgynevezett spirálcsüngőcske, melyet úgy készítettek el, hogy a bronz öntvényre nagyon jó minőségű aranylemezt kalapáltak rá. A múzeumunknak pontosan ilyen szkíta tárgya ez idáig még nem volt, reméljük, hogy továbbiak is fognak előkerülni – folytatta Wilhelm Gábor.
A próbaásatások a tervek szerint a jövő héten teljesen befejeződnek. A kutatásnak azonban ezzel még nincs vége, hiszen a régészek várhatóan pár hónap múlva folytatják a területeknek a teljes feltárását. A különleges régészeti darabok a Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményébe kerülnek majd.
