Kecskemétre kerül a Santa Maria Maggiore szent kapujának téglája
Az egyik a Pápai Magyar Intézet tulajdonába kerül Rómában, a másik pedig Magyarországra, a kecskeméti Urunk Mennybemenetele-társszékesegyházba. A kecskeméti nagytemplom azon magyar templomok egyike, ahol az irgalmasság rendkívüli szentévében jubileumi kaput nyitott Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.
A Santa Maria Maggiore a négy római pápai, régebbi nevén patriarkális bazilika egyike. A Szent Péter- és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika, valamint a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház mellett a Santa Maria Maggiore-bazilika is rendelkezik olyan szent kapuval, amelyet minden jubileumi esztendő elején ünnepélyesen megnyitnak, majd a jubileumi esztendő végén újra befalaznak. A kaput legutóbb a 2000-es nagy jubileum kezdetén Szent II. János Pál pápa nyitotta meg, majd Carlo Furno bíboros, pápai legátus a szentév végén, 2001 vízkeresztjének előestéjén zárta be. Ezt követően a jubileumi kaput Ferenc pápa nyitotta meg újra ünnepélyesen, január 1-jén.
A 2001-ben külön a befalazás szertartásához készült téglákat, amelyek így a szentévek különleges tanúi, ereklyéi, a 2016-os újranyitásra távolították el. Felirata: „Ioannes Paulus PP. II Portam Sanctam Patr. Liberianæ Bas. aperuit, Carolus Card. Furno Archipresbyter a latere Legatus clausit, Anno Magni Iubilæi MM." (II. János Pál pápa a patriarkális Liberius-bazilika szentkapuját megnyitotta, Carlo Furno bíboros főpap, követ bezárta a 2000-es nagy jubileum évében.) XVI. Benedek pápáig a római egyházfők a nyugat pátriárkája címét is viselték, így a téglákon még patriarkális bazilikának nevezik a Libériusz pápa alapította ősi templomot, amelynek ma használatos hivatalos neve másik három társához hasonlóan pápai bazilika.
A négy fő szent kapu egyikéből származó tégla szimbolikusan kapcsol össze a szentév gondolatával és azok kezdeményezőivel, a római pápákkal.
Forrás és fotó: Tóth Tamás/Pápai Magyar Intézet
