Keceli akácméz a világkiállításra
Tavaly a VIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon a keceli Bóna Zoltán akácméze Az év méze 2015 díját kapta meg, és a legjobb akácméz kategóriában megosztott első helyezést ért el. Néhány hete Kecelen, a település várossá avatásának a 23. évfordulóján Az év vállalkozója címet vehette át Bóna Zoltán és felesége Bába Mária, a Bóna Méhészet tulajdonosai a polgármestertől.
– Az életünk annyiban változott meg, hogy díjak megnyerése után ismertebbek lettünk. Kapunk megrendelést Angliából, de jönnek nyugdíjas vásárlók Budapestről is. Emailen is keresnek bennünket, az emberek kíváncsiak milyen is az akácmézünk, mellyel jövőre Magyarországot képviseljük – mondja Bóna Zoltán. Majd hozzá teszi büszkén: keceli méhek, keceli akácosokból gyűjtötték össze az alapanyagot, amiből elkészült a keceli méz.
A méhész eredeti szakmája szerint csőhálózat és központi fűtésszerelő, de mint mondta a méhészkedéssel együttjáró életforma rabul ejtette. Felnőttként tanulta ki új szakmáját. A Császártöltéstől nem messze lévő Vörös-mocsár területén egy 140 éves tanyán rendezte be a méhészet központját. A környék jelentős része a Nemzeti Parkhoz tartozik, az ott élő különleges, ritka növények virágjait is látogatják a kaptár lakói. Az ott gyűjtött méz olyan különleges vegyes méz, mely a legutóbbi országos versenyen második helyezést ért el. Bóna Zoltán azt mondja, hogy ő leginkább ezt a terméket szereti, de nem meri mondani, mert Magyarországon kevésbé népszerű a vegyes méz. Az akácnak viszont óriási a presztízse idehaza, ebből a fajtából Magyarország nagyhatalomnak számít.
A mézfogyasztás itthon egyre népszerűbb, talán emiatt, meg a szülői példamutatásnak is köszönhető, hogy a négy gyermekük is besegít a méhészetbe. Zoltán fia nem régen hagyott ott egy jól fizető fémipari állást Kiskőrösön, hogy segítsen a szülőknek. Dávid fiuk ugyan hasonló szakmában dolgozik, de szabadideje egy részét méhészetben tölti. A két lány Angéla és Szilvia a méhészkedés mellett édesanyjuk által készített lekvárok és szörpök készítésében vesznek részt, amikor idejük engedi. A mézes ízesítésű lekvárokat és szörpöket a vadon termő növényekből készítik tartósítószer nélkül. Mária termékeinek nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parki Termék védjegyet megkapták. Tavaly pedig OMÉK-díjas lett a mézes faeper lekvárjuk. A Nemzetközi Lekvár, Gyümölcslé, Szörp, Gyümölcsbor és egyéb Gyümölcskészítmények versenyén a mézes faeper termékük aranyérmes, a vadmenta szörpjük bronz oklevelet kapott.
A Vörös-mocsáron és a Kunságon kívül a család Nógrádba és Békésbe jár a kaptárokkal. Hogy pontosan hová, az titok. Annyit viszont a családfő elárult, hogy a repce és a napraforgó termesztő gazdák üdvözlik őket, amikor találkoznak. Egy-egy jól sikerült mézgyűjtés után ugyanis 20–30 százalékkal is nagyobb lehet a napraforgósokban a termés. Hogy milyen az idei szezon? Közel sem olyan kedvező, mint a tavalyi a hideg és az eső nem tett jót az akácosok virágzásának délen, szerencsére a nógrádi gyűjtés megmentette az évet. Bóna Zoltán Kecelen méh egészségügyi felelős a városban. A településen 44 gazda foglalkozik a nemes hivatással, 3200 családot gondoznak.
