Civilek a Mecsekért Mozgalom az ítélőtáblai végzésről
A Civilek a Mecsekért Mozgalom a Fővárosi Ítélőtábla végzéséről, melynek következtében az építési engedélyről szóló jogerős ítéletig nem kezdődhet meg a Tubesre tervezett radar építése. ...
A Fővárosi Ítélőtábla meghozta döntését: a Tubesre tervezett radarállomás építéséről kiadott határozat végrehajtását felfüggesztette: azaz nem kezdődhet meg az építkezés a Tubesen addig, amíg a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban levő ügyben az építési engedély törvénysértéseiről jogerősen döntés nem születik.
A Fővárosi Bíróság eljárása hosszú ideig elhúzódhat, így évekig nem kezdődhet meg az építkezés. Tehát: ha a Honvédelmi Minisztériumot szorítja az idő a NATO felé, - bár ennek a bizonyításának a hiányát is hiányolta az ítélőtábla, - akkor a legjobb, ha végre szakmailag megalapozott, ÚJ HELYET KERES!!!
Állítom azt, hogy jogi úton megmenekülhet a város a radartól, bár a végső döntés még nincs meg! A Fővárosi Ítélőtábla érvrendszerünket elfogadta, sőt kiegészítette, s döntésének indoklása előrevetíti a későbbi bírósági döntés elveit:
- Az általunk megjelölt nemzetközi egyezményekre hivatkozik, - az Aarhusi Egyezményre és a vízbázisvédelmi jogszabályokra, - amelyet a HM nem tud megkerülni, kijátszani.
- Az Aarhusi Egyezmény garantálja a nyilvánosság számára a jogot a döntéshozatalban való részvételhez és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez környezetvédelmi ügyekben.
A radartelepítéssel kapcsolatos helyi népszavazás egyéves évfordulóján érdemes megjegyezni, hogy az elérte célját. A 2007. december 20-án módosított Pécsi Építési Szabályzat tartalmazza népszavazás célkitűzését: eszerint nem épülhet nagyhatósugarú radar Pécs közigazgatási határán belül. Óriási eredmény, hogy Pécs városának önkormányzata egyhangúlag hozott erről határozatot. Igaz, hogy az MSZP, SZDSZ koalíciót közel két évig kellett gyomroznunk a közgyűléseken, és az utcákon, tereken.
2007. március 12.-én a változtatási tilalom akkori elrendelésével egyetlen gombnyomással megmenthette volna a városvezető koalíció a pécsieket a radar mellett az izgalmaktól, szorongástól, jogi hercehurcáktól. A tömeges szorongás tény, nem öncélú hisztéria.
A Duna kör óta ilyen jelentős támogatottságú és folyamatosan nagy tömegeket megmozgató civil szerveződés nem jött létre Magyarországon, mint a zömében pécsiek és Pécs környékiek összefogásával létrejött Civilek a Mecsekért Mozgalom, amelynek sorai között többen korábban a Zengő megvédéséért is kiálltak.
A Tubes-ügyben a sajtóban többször megszólalt dr. Tóth Bertalan MSZP-s alpolgármester, aki a radar ellen két és fél éve küzdőket hisztériakeltőnek titulálta, öngólt rúgott, hiszen ebben a városban, mindenki tudja, hogy a civilösszefogás juttatta el idáig ezt az ügyet. A mozgalom nemcsak környezettudatos civileket, a radartelepítés és annak hatásai szempontjából laikusokat hozott egy csapatba, hanem csatlakoztak, ill. rendszeresen hallatták véleményüket olyan szakemberek is, akik tételesen cáfolják a kormányzati propagandát, amellyel folyamatosan bombázzák a lakosságot, meggyőződésünk szerint sok esetben félrevezetve őket. Az egyoldalú tájékoztatás eredményeként azután olyan kommentárok, stúdióbeszélgetések jelennek meg médiában, amelyek tévesen mutatják be az eddig történteket és a kialakult helyzetet.
Megtévesztésre alkalmas a HM többletkiadásokra való hivatkozásra. A Láng-bizottság 2004 októberi jelentése után, amely szerint a Tubes alkalmatlan helyszín, egy forintot sem lett volna szabad kifizetni a magyar adófizetők pénzéből a tubesi radarberuházásra. Az ítélőtábla végzése tartalmazza, hogy a HM okiratokkal nem bizonyította, hogy milyen anyagi hátrány éri, ha ez a beruházás késlekedik. Tehát logikusan következik, eddig nincs olyan okirat, amelynek alapján az olasz gyártócég felé 1,2 milliárdos fizetési kötelezettségünk lenne. Ugyanígy megtévesztő a 35 milliárd forinttal való fenyegetés, amiről nem lehet tudni, milyen hosszú időszakra vonatkozik. Az egész szovjet radarrendszerről való átállás költsége nem hozható összefüggésbe a mi ügyünkkel. Egyébként is ez az átállás 1994 végétől húzódik, és mi a kezdetektől fogva következetesen arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ez szakmailag rossz helyszínválasztás. Éppen ezért HM hivatkozása saját maga számára viszont veszélyes lehet, mivel a megállapításra kerülő kár könnyen visszacsaphat államigazgatási jogkörben okozott kárként. A …. szerint 200….-ig csak a radartelepítés helyszínéről kellett volna döntést hozni, a kivitelezés megkezdése miatti kárért már csak ezért sem a radarellenzők felelősek.
Az Ítélőtábla döntése visszaadta a jogállamiságba vetett, már-már megingott hitünket:
Eddigi jogi problémáinkat indokolatlanul az államigazgatási szervek szervilisen lesöpörték:
- nem került be a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetbe a 0319. hrsz-ú ingatlan
- környezetvédelmi felügyelőség nem találta meg a jogalapot arra, hogy kiálljon a radarmentességért, s így lássa el feladatát: védje a környezetet
- az egészségügyi erdő törvénysértő módon lett átminősítve különleges honvédelmi övezetté stb.
A radartelepítés tervezett helyszíne helyi jelentőségű vízvédelmi, ill. természetvédelmi oltalom alatt áll.
A Fővárosi Ítélőtábla végzésében kimondta, hogy
„a bontási (építési), szállítmányozási tevékenység fák pusztulásával járhat, a tárgyi ingatlannal szomszédos hidrogeológiai védőzónába tartozó vízbázisra kihatással lehet.”
„Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló Étv. 2. §-ának 18. pontja sajátos építményfajták körébe sorolja a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, saját technológiájú építményeket, amelyek létesítésekor – az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására s kielégítésére van szükség. Az Étv. 3. §-a értelmében azonban épített környezet védelmébe tartozik annak környezeti ártalmakról való védelme is.
„Mivel csaknem valamennyi szakhatóság feltételeket állított fel, éppen erre tekintettel indokolt, hogy mindaddig, amíg érdemben a bíróság nem foglalt állást a határozat törvényességének kérdésében, a végrehajtásra ne kerüljön sor.”
„A felperesek elsődlegesen az építmény elhelyezésére választott helyszínt vitatták. A Kormány határozatában a helyszín vizsgálatára szakértői bizottságot kért fel, a Láng-bizottság a helyszínt több szempontból alkalmatlannak minősítette. Amennyiben a perben bizonyítást nyerne, hogy a tárgyi helyszín a tervezett építményre nem alkalmas, a határozat végrehajtásával és az engedélyezett munkálatok kivitelezésével, amellett, hogy a környezet (sziklás terület, szikla orom, erdő terület) az eredeti állapotban történő helyreállítása aggályos, továbbá a város vízellátását szolgáló fedetlen vízbázis szennyeződésnek van kitéve, károsodást eredményezhet az építtetőre, a költségvetésre nézve is. Ezzel szemben az alperes nem igazolta, nem bizonyította a végrehajtás sürgősségét, annak elmaradásából származó károkat, polgári jogi kötelezettségének (kötbér) a környezet védelménél fontosabb szempontját.
A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi LXXXI. törvény – az Egyezmény rendelkezései szerint a jelen és a jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelme érdekében, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen – garantálja a nyilvánosság számára a jogot az információk hozzáférhetőségéhez, a döntéshozatalban való részvételhez és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez a környezetvédelmi ügyekben.
Magyarország felajánlotta a NATO-nak a radarállomás létesítését. Tekintettel azonban arra, hogy a NATO radar állomás telepítését nem kötötte helyhez és időhöz, - ezt az alperes sem állította – a Fővárosi Ítélőtábla úgy értékelte, hogy a végrehajtás felfüggesztésének az elmaradása, figyelembe véve a lakott terület, a környezetvédelmi, a természetvédelmi, köztük a hidrogeológiai szempontokat, nagyobb károsodással jár, mint a végrehajtás elmaradása.
Mind ezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 259. § szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és elrendelte a keresettel támadott határozat végrehajtásának a felfüggesztését a per jogerős befejezéséig.”
Annak ellenére, hogy az Ítélőtábla a fentiekben idézett indokolással hozta meg jogerős végzését, az írott és elektronikus sajtóban folyamatosan a Honvédelmi Minisztérium ezzel ellentétes állításait lehet olvasni, hallani különösen a kártérítéssel összefüggésben. A közvélemény ezáltal nem kap hiteles tájékoztatást arról, hogy ténylegesen milyen kockázatai vannak a radar építésének, ill. annak elmaradásának!
Egy város lélegzett fel az ítélőtábla döntése nyomán. Abban bízunk, hogy végül nem a hegyen dől el a küzdelem, hanem jogi úton fejthetjük ki érveiket és bizonyíthatjuk igazunkat, remélhetően megmentve ezzel a hegyet, a környékbeliek egyik kedvenc kirándulóhelyét, sokak közvetlen lakókörnyezetét (a tervezett radar-helyszíntől 500 méterre lakóházak vannak!).
Nagy kérdés most, hogy az erdészet kiszolgálja-e hatalmat, vagy feladatát látja el: az erdő megvédését a 3000 teherszállító jármű zajától, szennyétől. A bírósági okiratok között van az a területfelhasználási megállapodás, amelyben 1.200.000,-Ft-ért átengedi a Mecseki Parkerdő e részét ehhez a borzasztó munkához! Nagyon reméljük, hogy a hatóság nem szolgálja ki a HM-et, s nem ad útépítésre engedélyt!!! Be kell látnia a végrehajtó hatalomnak, hogy rá is vonatkoznak a jogszabályok.
Ezen döntés után reméljük, hogy a civil lakosságnak nem kell további áldozatot hozni, nem kerül sor hegyi csetepatéra, a tüntetésekre. Tény, hogy a civil lakosság az első bontásra utaló jelekre bemozdult. Célunk, hogy lássa be a hatalom, nem szabad növelni ez ügyben a társadalmi feszültséget. A környék lakóival együtt negyed millió embert érint az ügy. Nem vállalhatók be további társadalmi konfliktusok egy szakmailag rossz döntés miatt.
Minden kérdés még nem dőlt el, ezért fontos hogy vigyázó szemünk továbbra is a Tubesre vessük, ezért a Civilek a Mecsekért Mozgalom tovább bővíti riadóláncát.
Dr. Vicze Csilla
Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivője
(Forrás: civilek a Mecsekért)
