Az oltalom alatt álló magyar élelmiszerek 11%-át hamisítják
A földrajzi oltalom alatt álló különböző magyar élelmiszerek több mint egytizedét (10,8%) találták hamisnak a magyar piacon, így hazánk a vizsgált 17 uniós ország közül a harmadik helyet foglalja el, közvetlenül Luxemburg (25,4%) és Görögország (21,9%) után a kétes hírű ranglistán. A hazai kár 50,7 millió euró (16,1 milliárd forint), ami a teljes uniós piacot érintő kár 1,17%-át jelenti. A legnagyobb veszteséget Franciaország szenvedi el 1,6 milliárd euró (500 milliárd forint) értékben az EUIPO legújabb jelentése szerint, ahol a felmérés során a 4800 földrajziárujelző-oltalom alatt álló márka 100 ezer termékét vizsgálták a hatóságok.
Uniós szinten a legtöbb szabálytalanságot a szeszesitaloknál jegyezték fel (12,7%), ezeket követték a különböző zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék (11,5%), a nyers húsok és húsipari termékek (11%), a sajtok (10,6%), majd a borok (8,6%), végül a sörök (0,1%).
Ugyanakkor a borok teszik ki az oltalom alatt álló élelmiszerek fogyasztásának több mint felét (54,3%), amiket a szeszesitalok (13,3%), majd a sajtfélék (12,7%), a friss húsok és hústermékek (7,6%), a sörök (4.6%), a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék (1.7%) és az „egyéb” termékek (5,8%) követnek. A borok esetében a visszaélések 2,2 milliárd eurós (690,5 milliárd forint) kárt okoznak az európai piacnak és további 1,35 milliárd eurós (427 milliárd forint) kárt a fogyasztóknak, ami abból ered, hogy hamis, azaz nem a földrajziárujelző-oltalomnak megfelelő helyen, illetve kritériumok szerint előállított termékért fizetnek magasabb árat.
Az EUIPO jelentéséből az is kiderül, hogy a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71%-át a különböző bormárkák teszik ki (pl. Tokaji, Egri, Kunsági), ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen. Az oltalom alatt álló élelmiszerek közül a borfélék kapcsán az átlagnál jóval szigorúbb az uniós szabályozás: a borkészítés során felhasználásra kerülő szőlőmennyiség legalább 85%-ának kizárólag az adott tájegységről kell származnia, valamint a gyártásnak is helyben kell történnie.
„Komoly aggodalomra ad okot a hamis termékek aránya a hazai és a nemzetközi piacon, mivel nemcsak a cégeket, hanem az uniós fogyasztókat is súlyos károk érik. A földrajzi oltalom alatt álló, ugyanakkor hamis élelmiszerek exportálása óriási presztízsveszteséget jelent a magyar termelőknek és az egész élelmiszeriparnak, továbbá az országimázsnak is. A hatékony fellépés céljából elsősorban a hazai és a nemzetközi hatóságok aktív közreműködését és az egységes uniós fellépést szorgalmazzuk” - hangsúlyozta a kutatás eredményének hazai vonatkozása kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.
Az egész térséget figyelembe véve a szabálytalanságokból származó kár 4,3 milliárd euróra (1371,5 milliárd forint) volt tehető 2014-ben, ami átlagosan 9%-os arányt jelent; továbbá a fogyasztókat 2,3 milliárd euró (729,2 milliárd forint) értékű veszteség érte.
Az unión belüli földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 0,75%-át állítják elő Magyarországon, míg a fogyasztásból valamivel nagyobb arányban vesszük ki a részünket (0,97%), ezzel hazánk mindkét területen a középmezőnyben (11.) foglal helyet. Ugyanakkor a magyar fogyasztók az oltalom alatt álló termékek közül 94%-ban eleve a hazai készítésűt fogyasztják és mindössze 6%-ban az importáltat, ezzel Szlovákia (95%) után a második helyen vagyunk az EU-ban. Közvetlenül utánunk jönnek a franciák (87%) és az olaszok (86%): ez az arány az egész térségre nézve átlagosan 68%, vagyis az egyes tagországok állampolgárainak több mint kétharmada a saját országában gyártott termékeket fogyasztja és mindössze 4% körüli az EU-n kívüli védett termékek aránya, derül ki az EUIPO jelentéséből.
A földrajzi oltalom alatt álló termékek fogyasztása a tanulmány szerint az Unióban elérte a 48 milliárd eurót (15 175 milliárd forint) 2014-ben. Ebben a tekintetben a legnagyobb exportőrök a franciák 40%-kal, őket követik a britek 25%-kal és az olaszok 21%-kal, a legnagyobb felvevő piacot pedig az USA jelenti 3,4 milliárd euróval.
Az előállítás és a fogyasztás szempontjából is Franciaország (40% és 31%), vezeti a listát, akiket Olaszország (21% és 16%) és Németország (11% és 17%) követ.
