Bárkányi Ernő atya adományebédje a Barátok templomából
A Szent Miklós templomról:
A kecskeméti Szent Miklós templom, más néven Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete.
A templom a 13. század végén épült gótikus stílusban, később több ütemben bővítették. Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt. A templomot említő első írásos emlék 1475-ből maradt fenn. Érdekesség, hogy a reformáció kezdetén a helyi katolikusok és reformátusok felváltva tartottak istentiszteleteket a templomban. 1647-től a ferences rendi szerzetesek használták, innen ered a „Barátok temploma” név.
Később több bővítésen is átesett az épület, a hajó és a szentély meghosszabbításán túl a Szent Anna kápolna hozzáépítése voltak a jelentősebb mérföldkövek a templom életében. Az 1678-as tűzvész után a korábbi fatornyot már kőből építették újjá. 1777 és 1784 között a templomot barokk stílusban felújították, tornya copf stílusban 1799-ben lett megmagasítva. A romkert helyén álló temetőt 1777-ben zárták be. Az utolsó komolyabb változtatásra 1931 és 1933 között került sor, ekkor alakították ki a lourdes-i kápolnát, a templomot a főtértől elválasztó falnál. A romkert mai formáját 1974-ben nyerte el, Mayer Antal tervei alapján.