Július 23. kedd, Lenke
Hírek, események 2016. július 21. 11:40

Ferenc pápa kérésére Szent Mária Magdolna emléknapja liturgikus ünnep lett

Képgaléria
Ferenc pápa kérésére Szent Mária Magdolna emléknapja liturgikus ünnep lett
Az Újszövetségben szereplő bibliai személy, Mária Magdolna alakja a legendákban, a keresztény művészetben és a népi vallásgyakorlatban tévesen egybeolvadt Betániai Máriáéval, valamint a névtelen bűnös asszonyéval. A július 22-én ünnepelt Magdalai Mária megszállott, beteg asszony volt, akiből Jézus hét ördögöt űzött ki, s aki ezután Jézus kísérője lett. Ott állt a kereszt alatt is, egyike volt azoknak, akik eltemették Krisztust, és tanúja lehetett feltámadásának. Erről tartott előadást csütörtök délben e sorok írója a kecskeméti Karol Wojtyla népkonyha szegényeinek. (Fotók: Mátyus István)

A Lukács evangéliumában  (Lk 7,36–50) szereplő bűnös asszony, aki könnyeivel öntözte, hajával törölte és szent olajjal kente meg Jézus lábát, névtelen volt – a hagyomány mégis azonosította vele Magdolnát. János evangélista Betániai Máriáról, Lázár és Márta húgáról állítja ugyanezt (Jn 11,2). Ennek köszönhetően e három nő (Mária Magdolna, Betániai Mária és az ismeretlen asszony) alakja a latin egyházban a legutóbbi időkig egybeolvadt.

Mária Magdolna kettős neve valójában ennyit jelent: Magdalai Mária. Magdala halászati központ volt a Genezáreti-tó nyugati partján. Nem tudjuk, hogy Jézus járt-e valaha Mária városában, Magdalában; az írások nem tudósítanak arról, hogy a megszállott magdalai asszony miként találkozott Jézussal. Lukács (Lk 8,2) és Márk (Mk 16,9) Evangéliumából tudjuk, hogy Jézus „hét ördögöt” űzött ki belőle. A Biblia nyelvében a hét meghatározatlan, de mindenképp nagy számra utal, s legtöbbször a teljességet érzékelteti.

Jézus megtörte a gonosz hatalmát Mária Magdolna szívében, és arra hívta az asszonyt, hogy legyen a követője: „Ezután bejárta a városokat és falvakat, tanított, és hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén Magdalai...” (Lk 8,1-3).

Mária Magdolna egy volt azok közül a nők közül, akik közelről hallgathatták Jézus tanítását, és a Golgotára is elkísérték, amikor a tanítványok – János kivételével – elfutottak. Márk evangéliumának tanúsága szerint a két Mária mindvégig kitartott Jézus mellett. Ott maradtak keresztje közelében, s jelen voltak akkor is, amikor Arimateai József levette Jézus holttestét a keresztről, és gyolcsba fektetve sziklába vájt sírboltba helyezte (Mk 15).

A szombat elmúltával, „a hét első napján, kora reggel” kimentek a sírhoz, hogy a drága holttestet bebalzsamozzák. Szomorúságuk érthetővé teszi, hogy az üres sír megzavarta őket, s bár az angyal bátorítóan a feltámadás örömhírét adta tudtul nekik, „félelem és szorongás” vett rajtuk erőt (Mk 16,8). Szent János szerint Mária Magdolna külön is tanúja volt a feltámadásnak (Jn 20,11-18). János evangéliuma szerint az Úr arra választotta ki Mária Magdolnát, hogy elvigye az apostoloknak a feltámadás örömhírét (János 20,9). Ezért kapta Magdolna az apostolok apostola nevet.

„Bűnbánó” Magdolna a középkortól – különösen az ellenreformáció hatására, mely lelkesen szorgalmazta a hét szentség, köztük különösen a gyónás kultuszát – a bűnbánat megszemélyesítője. Ünnepét a VIII-IX. században Keleten általában július 22-én ülték, a nyugati egyházban azonban csak a XII. század után terjedt el a tisztelete. A liturgiában ma már nem emlékezünk meg sem a Betániai Máriáról, sem a névtelen bűnös asszonyról – csak Mária Magdolnáról.

Háttér:

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció június 10-én dekrétumot tett közzé, mellyel Ferenc pápa kifejezett óhajára, június 3-i dátummal, Jézus Szent Szíve főünnepén elrendeli, hogy Szent Mária Magdolna eddigi emléknapját a Római Általános Kalendáriumban ünnep, „festum” rangjára emeli.

Rövid részlet a Szentségi Kongregáció dekrétumának szövegéből:

Az Úr feltámadásának első tanúja és evangélistája  Szent Mária Magdolna, akit mind a keleti, mind a nyugati Egyház mindig a legnagyobb tisztelettel szemlélt, jóllehet más módon tisztelt. A mai időkben az Egyházzal együtt meghívást kaptunk arra, hogy a nő méltóságáról, az új evangelizációról és az isteni irgalmasság misztériumainak nagyságáról szorgosabban gondolkodjunk. Megfelelő, hogy Szent Mária Magdolna példáját a hívek elé megfelelőbb módon állítsuk. Ezért tehát ennek az elismert asszonyban, aki kedvelte Krisztust és, aki Krisztus előtt többszörösen becses volt, akit Nagy Szent Gergely az „isteni irgalmasság tanújának”, Aquinói Szent Tamás az „apostolok apostolnőjének” nevezett, a mai világ keresztényei, mint a nők szolgálatának példaszerű alakját fedezzék fel az Egyházban. Ezért Ferenc pápa  elrendelte, hogy Szent Mária Magdolna ünneplését az Általános Római Kalendáriumba a jelenlegi emléknap helyett ünnepként vegyék fel.

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Szegények Akadémiája