Dr. Bicskei Ferenc főbíró előadást tartott a Wojtyla népkonyhán
Péntekenként „panasznapot” tartanak a Kecskeméti Városi Bíróság épületében, a földszint 2-es termében – hangoztatta mindenekelőtt Bicskei doktor. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ügyfélfogadási időben bárki számára térítésmentesen adnak jogi tanácsokat, ha elakadnak a jogszabályok útvesztőiben, és nem tudják, mit tegyenek.
A bírók szuverén döntésére vannak bízva az ügyek, kívülről senkinek nincs jogi alapja befolyásolni őket; még neki sem, politikusoknak pedig végképp nem – hangsúlyozta a törvényszék elnöke, habár előfordul, hogy „a politikának nem tetszik egy-egy ítélet” – tette hozzá.
Az államot az ügyészség képviseli, ők hozzák az ügyeket a bíróságra, és természetszerűen nem örülnek, ha a bíróság nem nekik ad igazat. A rendőrségnek kizárólag nyomozati jogköre van – emelte ki Bicskei Ferenc.
Ha egy bíróságon a bírók azt mondják, hogy egy adott ügyben részrehajlás miatt nem kívánnak eljárni, átadhatják az ügyet más bíróságnak. Ilyen eset például, ha „egy ügyfél mindenkit feljelent”.
A továbbiakban Bicskei Ferenc ismertette a bírósági rendszer felépítését: legfelül a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság), alatta az öt táblabíróság (Bács-Kiskun megye a Szegedi Ítélőtáblához tartozik), majd helyi viszonylatban a Kecskeméti Törvényszék, illetve a hét megyei járásbíróság, plusz egy munkaügyi bíróság. A magyar ítélkező testületek EU-s viszonylatban a negyedik leggyorsabbnak számítanak az ítélethozatalig eltelt idő tekintetében.
A Kecskeméti Törvényszék eredményességéről elmondta: az itteni bíróságon polgári ügyekben született ítéletek 90%-a, illetve a büntetőügyekben hozott ítéletek 86%-a első fokon jogerőssé válik.
Az ismeretterjesztő előadás végén kérdésekre válaszolt a Kecskeméti Törvényszék elnöke.