225 éve, 1791. szeptember 4-én szentelte föl Splényi Ferencz váci püspök a kecskeméti Nagytemplomot és annak főoltárát.
1779. május 16-án megtörtént az új plébániatemplom benedikálása, megáldása. Ettől kezdve a plébános és a káplánok már itt végezték a különböző templomi istentiszteleteket. 1780. november 11-ére elkészült a plébániatemplom tornya a vakolás és meszelés kivételével. December 21-én pedig áthozták a nagyharangot a barátok templomából és felhúzták az új templom tornyába. 1782-ben Mátyási Márton kovácsmester elkészítette az épülő nagytemplom tornyának vaskerítését. 1786. augusztus 23-án a Pesten készített toronyóra elkezdte mutatni az időt a toronyban. 1790. július 22-ére elkészült a plébániatemplom márvány kapuja a következő latin nyelvű felirattal: „A dicsőségesen mennybemenő Megváltó Krisztusnak, Mária-Terézia apostoli királynő beleegyezésével, 130 év után, a világi papság régi plébániai birtoka visszaállíttatván, építeni kezdé 1774-ben." (A felirat csak a templom építésének befejező évében, 1799-ben vált teljessé, ekkor az alábbi mondattal egészítették ki: "és annak kinek építé,segélyével, szerencsésen bevégzé, s ezen ajtóval felékesíté, az egyház védnöke a kecskeméti róm. kath. városi tanács és nép. 1799"
A kulcsok átadásának jelenete a Nagytemplom főkapuja felett
A templomot és a főoltárt báró Splényi Ferenc váci püspök szentelte fel 1791-ben pünkösd után a 12-ik vasárnapon. A plébános ekkor Aranyosi Harsányi István volt, ő zárta be a főoltárba Fausztusz és Valentina szent vértanúk ereklyéit, melyeket - hatalmas tömeg kíséretében - ünnepélyes pompával négy pap vállán hoztak át a barátok templomából az új templomba. Az ünnepélyen katonai díszszolgálatot Ferencz főherczeg vértes csapata tett. A nagy templom főajtója előtt megható alkalmi beszédet mondott a püspök. A szertartás végeztével az ideiglenes plébánián díszlakomát rendeztek, melyre a város minden rangú és vallású tanácsférfiait meghívták. Amit pedig a bőkezű püspök a katonaságra és más címek alatt költött, azt mondja a házi történelem: "ki nem számítható".
(Források: *foplebania.hu *Farkas László: A Kecskeméti Római Katolikus Plébánia története *ifj. Gyergyádesz László: A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei *Kecskeméti Lapok, 1891)
