Frankó János vállalkozó osztott ebédet a Wojtyla Házban
Forgács János előadása és a Kecskemét Táncegyüttes tagjainak köztéri produkciója után az ebédlőben dr. Szabó Attila – akinek döntő szerepe volt a Karol Wojtyla Barátság Központ megalapításában – a Mária névnap kialakulásáról beszélt. Elmondta: Mária nevét különböző napokon a 11. századtól ünnepelték. A kultuszt Közép-Európában főleg a passaui Mariahilf (Mindenkor Segítő Szűz Mária) tisztelete ihlette. 1683-ban Habsburg Lipót császár megpróbálta felszabadítani Bécset a török uralom alól. Az ostrom alatt I. Lipót császár és udvara Passauba menekült, és a kapucinus kolostor Mária kegyképe előtt könyörögtek a szabadulásért. A győzelem után a kegykép tisztelete hozzájárult az ünnep gyors terjedéséhez. A 18. században hazánkba települő németek, de a magyar települések is szívesen választották az új templomok, kápolnák titulusául Mária nevét, s általában a Mariahilf-kegykép másolatát, művészi átköltéseit helyezték oltárukra. Az ünnepet az egész Egyház számára Boldog XI. Ince pápa rendelte el a török felett Bécsnél 1683. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére. Napja ekkor a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnap lett. Szent X. Pius pápa az ünnepet áthelyezte a győzelem napjára, szeptember 12-re.
Frankó János vállalkozó – aki a hétfői ebéd felajánlója volt – elmondta, hogy vasárnap két birka „véletlenül” elpusztult (vagyis levágták őket). Húsukat feldolgozták, és birkapörkölt főtt belőlük a népkonyha udvari bográcsában – a vállalkozó és Mezei Attila mesterszakács együttműködése eredményeképpen. Az igazán tápláló ebédet kenyér egészítette ki a Félegyházi Pékség felajánlásával.