A ferences karizma a rend világi alkalmazottaié is
Továbbra is a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány az ország legnépesebb szerzetesi közössége, 110 taggal. „Ez azért is figyelemre méltó – hangsúlyozza Dobszay Benedek tartományfőnök –, mert tíz évvel ezelőtt, mikor a korábbi két magyar rendtartomány egyesült, 109 főt számlált. A létszámot tehát tarjuk, s néha kicsit emelkedik is.”
A ferencesek 14 rendházban élnek, ebből 13 Magyarországon, egy pedig Kárpátalján található. A ferencesség azonban intézményeivel olyan helyeken is jelen van, ahol nincs állandó szerzetesi közösség. Ilyen a pécsi kolostorban működő egyetemi kollégium, a jászberényi iskola vagy a kozármislenyi idősek otthona.
A rend tevékenysége igen sokrétű: lelkipásztorkodás, közoktatási és felsőoktatási intézmények, szociális, kulturális és tudományos munka. A szerzetesek túlnyomó többsége természetesen ferences intézményekben dolgozik, de öten úgynevezett külszolgálatosok. Ketten a rend római központi szerveinél (Orosz Lóránt definitor generálisként, Harsányi Ottó pedig az Antoniánum Pápai Egyetemen professzor), hárman pedig a magyar egyház egy-egy szervezetének az élén állnak. Várnai Jakab a Sapinetia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora, Tokár János a katolikus pedagógiai intézet, a KPSZTI vezetője, Kiss Didák pedig a Szerzetes Elöljárók Konferenciájának irodáját vezeti.
Ami az utánpótlást illeti, a noviciátust a szeptember 4-i szécsényi beöltözést követően négyen kezdték meg, és ugyanekkor tett egyszerű fogadalmat a három tavalyi novícius. A nyár elején két fiatal ferencest szeneltek pappá (Kovács Krisztiánt és Szoliva Gábrielt), és szeptember 17-én, Szent Ferenc stigmatizációjának ünnepén a pasaréti templomban tesz örökfogadalmat Bucskó Nándor. Előreláthatólag még az idén lesz diakónusszentelés, és a tavasz folyamán újabb papszentelés is erősítheti a provinciát.
A rendnek mintegy hatszáz világi munkavállalója van. Egyharmaduk a hat ferences közoktatási intézményben pedagógusként dolgozik. A nyár végén Mátraverebély–Szentkúton rendezték meg – immár második alkalommal – a ferences pedagógiai napokat, a ferences iskolák kétszáz tanára számára. „Világi munkatársaink épp úgy lehetnek részesei és terjesztői a ferences karizmának, mint a szerzetesek – vallja a provinciális. – Szent Ferenc életében már ott vannak azok a világiak, akik azt mondják, hogy szeretnénk élni a ti életeteket, de nem szeretnénk a családunkat elhagyni.”
A provincia büszkesége, a Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely az immár másfél éve befejeződött felújítási munkálatok után az idei nyáron is jó kihasználtsággal működött. A pasztorális munka az utóbbi években jelentősen nőtt, de a rendtartomány többi tagja, illetve a környékről mozgósítható papok időszakonkénti besegítésének köszönhetően a leglátogatottabb búcsús időszakokban is voltak elegen a gyóntatáshoz, a búcsúsok fogadásához, lelki vezetéséhez.
Erős egysége a rendnek a gyöngyösi Autista Segítő Központ, melynek az üzenete is fontos, miszerint a ferencesek a társadalom ezen elesett rétegéről sem feledkeznek meg. Egyre ismertebb a Kilátó nevet viselő mentálhigiénés szolgálat, amely három budapesti ferences templom mellett immár Szegeden is beindult. A szerzetesrendnek az a célja, hogy idővel valamennyi lelkipásztori helyükön legyen ilyen háttértevékenység, ami a gyónóknak és a gyóntató atyáknak nagy segítséget jelent, hiszen sok speciális eset van, ami a gyóntatószékben nem oldható meg. „Be kell ismernünk, hogy gyakran olyan szakismeretre is szükség van, amivel a pusztán teológiát végzett atyák nem feltétlenül rendelkeznek. A mentálhigiénés szolgálat nemcsak fogadni tudja, akiket hozzájuk irányítunk, hanem ez az út visszafele is érvényes, járható” – mondta Dobszay Benedek.
Bár a ferencesek a szegénységre, a tulajdonnélküliségre tesznek fogadalmat, szolgálatuk hatékonyságának javítása, vagyis a rájuk bízottak érdekében elkerülhetetlen, hogy gazdálkodjanak, tervezzenek, pályázzanak, s ha kell, kolduljanak. A már említett szentkúti nagyberuházást követőn újabb, nagy terveik vannak.
A Dunakanyar egyik legszebb műemléki együttese a váci ferences templom és a jelenleg használaton kívüli, igen leromlott állapotban lévő kolostor. Kormányhatározat révén itt is megkezdődhet a felújítás, és a piarista rend közreműködésével a rendházban munkadiagnosztikai központ kaphat helyet, amely fogyatékos fiatalok szakképzését segíti elő. A sok éve súlyos helyhiánnyal küszködő budai Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium szintén állami támogatással új épületszárnnyal bővülhet.
Komoly fejtörést okoz a ferenceseknek az úgynevezett Magyar Szentföld. A II. világháború után torzóban maradt, Hűvösvölgyben található építmény a magyar Bauhaus egyik legértékesebb alkotása, amelyet meg kell menteni. Az eredeti elképzelések részleges megvalósításában és az ingatlan olyan hasznosításában gondolkodik a provincia, amely segítheti a ferencesek szociális vállalásainak fenntarthatóságát.
Az ingatlan felújítások, korszerűsítések mellett természetesen legalább olyan fontosak a szociális, lelki, oktatói és kulturális célokat szolgáló kezdeményezések. Ezek közül a három ferences gimnáziumban már évek óta működő tehetséggondozást emeli ki az elöljáró, akinek nagy szívfájdalma, hogy ez idáig emellé nem tudtak megvalósítani egy hasonló hatékonysággal működő felzárkóztatási programot. „Meggyőződésem, hogy a ferences iskolának fel kell vállalnia a leszakadó, nehéz sorsú gyerekeket – állítja Dobszay Benedek tartományfőnök. – Biztatom iskoláinkat, hogy dolgozzanak ki erre kezdeményezéseket. Ezek megvalósulását elősegítendő kész vagyok jó szívvel koldulni, ami természetesen egyáltalán nem idegen a ferencességtől.”
