Németh Ferenc: Legközelebb már új helyen találkozunk
– Foglalkoztam én korábban mindenfélével – tűnődik. Szereltem autókat, voltam „karosszériás”, bádogos… Eredeti végzettségem mezőgazdasági gépszerelő, bár sohasem dolgoztam a szakmában. Szeretem a fém- és famunkát, a kertészkedést… Azonban gyakorta érzem hátrányát annak, hogy túl sok minden érdekel. Ettől függetlenül, ha újra kezdhetném, csak annyit változtatnék, hogy elvégezném a „képzőt”. Ez ugyanis eddig kimaradt az életemből. Más pályát nem választanék, csak a festészetet. E téren örökös tanulásra ítéltem magam. (Elmosolyodik.)
Eleinte családját kezdte rajzolgatni. Felesége az egyik őszi napon említette: van egy festő barátja Orgoványon, Maszlik István. Ha gondolja, menjen el hozzá. Így indult Németh Ferenc izsáki festőművész pályája.
– Körülöttünk a gyönyörű táj. Vidékiként én is ott voltam a falu szélén. Maszlik István akkoriban egyebek mellett elég sok tájképet festett. Művészetét – akárcsak ma – az álomszerű sejtelmes világ jellemezte. Összességében minden adott volt ahhoz, hogy tájakat fessünk. Magam is kimentem jó párszor… Megmutattam neki, amiket készítettem. Utána aztán voltak mások, akiket felkerestem… Próbáltam kapcsolatokat építeni. Elindultak a táborozások, ahol általában mindenki tájképet festett – mutatott egyik festményére a műteremmé alakított szobában. – És hogy őszinte legyek, ez tetszik nekem leginkább – eleveníti fel indulását Németh Ferenc. – Annyian hozzáfogtak, majd utána abbahagyták. Ehhez is kitartás kell – teszi hozzá.
– Nyolc éve vagyok itt ezen a tanyán – mutat körbe. (Igényesen felújított parasztház látható gyönyörű kerttel, szekerekkel, falusi szerszámokkal.) – Itt volt az a lelki nyugalom, ami egy festőnek kell. Azért csak volt, mert megszületett bennem az elhatározás: eladom. Ésszerűtlen döntés, mert mostanra alakult ki teljes pompájában, de családi okom miatt meg kell válnom tőle. Egyébként meg túl sok dolog vonta el itt a figyelmemet a festészettől. Annyi feladat hárult rám a ház körül. Húszéves álom ért ezzel véget, de megígértem magamnak: máshol megvalósítom ugyanezt, de kisebb méretben. Emlékként csupán annyi marad belőle nekem, hogy a National Geographic következő kiadványában, a Kiskunsági Nemzeti Parkról szóló fejezetben viszontláthatom majd ezt a tanyát, ha nosztalgiázni lesz kedvem.
– Az, hogy meg kell válnom ettől a háztól, lelkileg nagyon megviselt, de túl vagyok már a mélyponton. Nyáron emiatt alig festettem. Három művésztáborban jártam legutóbb: Békésben, Csete Györgynél, és Tiszakécskén, illetve Erdélyben, Kaprikbányán. A Hírös Hét keretében felkérésre kiállítást rendeztem kecskeméti és környékbeli alkotók festményeiből. Szeptemberben Lakitelekre, Tihanyba, Sölytörre megyek. Októberben hatodjára szervezem meg az Őszi Izsáki Alkotótábort – jelzi, hogy azért mégsem haszontalanul tölti idejét.
– Olajfesték mellett mostanában pasztellkrétával dolgozom. Korábban is használtam ezt a technikát, de tavaly óta mélyedtem el benne igazán. Mindenekelőtt azt a tájat festem, amerre járok, ahol van az alkotótábor. Jövőre, a húsz éves jubileumom alkalmából egy nagyobb szabású kiállítást szeretnék rendezni Kecskeméten, remélhetőleg a Hírös Agórában. Kiadvány is készül hozzá. De erről már egy új helyen, másik házban beszélgetünk – nyújtotta kezét búcsúzáskor.
Németh Ferenc honlapja: www.nemethferenc.hu
