Felszentelték a gazdagréti Szent Angyalok-templomot
Az 1990-es alapkőletételt követően a félkész, de már misézésre alkalmas templomot 2002-ben Erdő Péter elődje, Paskai László bíboros megáldotta, így már akkor birtokba vehette a plébánia közössége a liturgia céljaira, azonban a templom teljes berendezése idén készült el, így kerülhetett végre sor a felszentelésre.
A szentmisén koncelebrált Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye számos papja; a szertartáson jelen volt Simicskó István honvédelmi miniszter, Budapest XI. kerületének országgyűlési képviselője, Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Hoffmann Tamás, a XI. kerület és Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere.
Az ország minden részéből és a Délvidékről is érkeztek hívők, akik közül jónéhányan nem is fértek be a hatszáz férőhelyes templomba, így a plébániakertben felállított kivetítőn követték az eseményeket.
A szertartás elején a templom főtervezője, Koppányi Imre és Udvaros Péter, a kivitelező Swietelsky Magyarország Kft. területi igazgatója jelképesen átadták a templom kulcsát Erdő Péter bíborosnak, aki ezután megkérte Szederkényi Károly plébánost, hogy nyissa meg az épület ajtaját.
A bevonulás után a szenteltvíz megáldására került sor, Erdő Péter a megáldott vízzel meghintette a templomot és a benne összegyűlteket, végül az oltárt is. E szertartás arra emlékeztet, hogy krisztusi keresztségünkben mi is Isten templomai lettünk. Isten háza mindig visszhangozza Isten igéjét – mondta a főcelebráns, majd a templomszentelés ünnepének szentírási részletei hangzottak el.
Erdő Péter bíboros ezt követő szentbeszédét teljes egészében közöljük.
Krisztusban Kedves Testvérek! Kedves Ünneplő Közösség!
A gazdagréti plébánia temploma sok év fáradozása árán végre készen áll előttünk. Ezt a gyönyörű hajlékot most a Szent Angyalok tiszteletére szenteljük. Ez a lakótelep 1984-től népesedett be. Ekkor még templom nem épülhetett. Az 1980-as évek végén Lipp László atya, aki akkor kelenföldi káplán volt, beleszeretett a gondolatba, hogy ebben a festői környezetben templomot kell építeni. De persze a munka alapját az akkor szerveződő hívő közösség jelentette. A majdani plébánia szervező lelkészévé a főpásztor László atyát nevezte ki. Eleinte a közösségi házban tartották a szentmiséket. 1990. március 30-án Paskai László bíboros úr letette az új templom alapkövét. De hosszú út vezetett még a templom felépüléséig. 1991-ben a főpásztor a szerveződő közösséget önálló lelkészséggé alakította, amely immár saját területtel rendelkezett. A lelkészség vezetője Lipp László atya lett. A templom építését a ’90-es évek végén a magyar kormány, a főegyházmegye és Újbuda önkormányzata támogatta. 2002-ben az épület tető alá került, de a teljes befejezés még váratott magára. Ezért akkor Paskai László bíboros úr csak megáldotta a templomot. Az ünnepélyes felszentelés szertartására akkor még nem került sor. A munkák folytatását a reális helyzethez közelebb álló, de így is igen impozáns épület befejezését, a 2013-ban kapott jelentős kormányzati támogatás tette lehetővé.
Időközben 2009-ben elhunyt Lipp László atya. A nagy mű befejezését és a lelkipásztori konszolidáció felelős munkáját Szederkényi Károly prépost úr vállalta. A közösség fejlődésére való tekintettel 2010-ben az addigi önálló lelkészséget plébánia rangra emeltem, első plébánosának őt neveztem ki. Mostanra az épület elnyerte végső alakját, és a díszítés műve is kiteljesedett. Marko Ivan Rupnik világhírű mozaikművész alkotása díszíti a templom apszisát, a középpontban, mint a keresztény hit és élet középpontjában is Krisztus személye áll. Körülötte azonban a Szent Angyalok alakját látjuk. Balra a Dániel könyvében szereplő angyal tűnik fel, aki a lángokból megmenti a három ifjút a tüzes kemencében. Jobbra pedig Ábrahám látja vendégül a három vándor angyal képében megjelenő Urat. A baloldali hajó falán nemzetünk Szent Őrangyala látható, hiszen a Biblia elbeszélése szerint a népeknek is vannak angyalai. A Szent Koronát pedig – ahogyan a legenda tartja – Szent Gábriel arkangyal hozta el a magyarok első királyának. Ma imádkozunk azért, hogy ez az épület felemelje az ide belépők lelkét és szellemét, nemcsak az általános megilletődöttség és kellemes közérzet szintjéig, hanem az Istennel való találkozás magasságába. Ez az a cél, amire az ember élete irányul, ezért olyan nagyszerű, hogy ez a templom messziről is látható, és a lakótelep szürkeségéből kiemelkedve az ég felé mutat.
Hogy mit jelent egy új templom felszentelése, azt megérthetjük a mai evangéliumból. Egyszerű szavakkal kezdődik az elbeszélés: „A templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt. Jézus éppen a templomban járt” (Jn 10,22-23). A templomszentelés ünnepe arra a nagyszerű eseményre utal, amely Krisztus előtt 165-ben kiszlév hónap 25-én történt. Makkabeus Júdás szabadságharcának eredményeként (1Makk 4,17kk) újra birtokba vehették a pogányok által megszentségtelenített jeruzsálemi templomot, újra elkezdhették az istentiszteleteket, újra felgyulladhatott a világosság Isten házában. A hagyomány szerint a templomi szent lámpához tiszta olaj kellett. Találtak is egy régen elrejtett edényt, amelyen a főpap pecsétje volt, benne tiszta, megszentelt olajjal. Mindenki azt gondolta, hogy ez a kis mennyiség csak egyetlen napra lesz elég, de az olaj nyolc napig égett. Nyolc napos lett az ünnep, vagyis egy nappal tovább tartott, mint Salamon templomának felszentelési ünnepe (2Krón 7,8-9) . Az a nap tehát, amikor Jézus a templomba látogatott, a szabadság, az Istennel való új találkozás ünnepe volt. Ezt a régi emléket teljesíti be Jézus megjelenése a templomban. Ő az, aki kijelenti magáról: „Én és az Atya egy vagyunk” (Jn 10,30). Jézus Krisztusban tehát maga Isten jön közénk tökéletesebben, mint bármikor addig a történelemben.
A mi templomainkban Krisztus vesz lakást. Jelen van az Eucharisztiában: a szentmisében élő valóság az ő egyszeri, végtelen értékű keresztáldozata. Testét és vérét vehetjük magunkhoz a szentáldozásban. Bennünk is otthonra talál, és kiárasztja ránk szentháromságos életének gazdagságát.
De Krisztussal találkozunk itt, a templomban, a többi szentségekben is. Maga Isten bocsátja meg bűneinket a bűnbánat szentségében. Istennel találkozunk a keresztségben, a bérmálásban, a házasság szentségében is. És isteni jelenlét van tartósan közöttünk az Oltáriszentségben a tabernákulumban, amely előtt kigyullad a fény, az a fény, amely világít és melegít, az a fény, amelyet a húsvéti gyertya jelképez. Krisztus világossága, amelyre a keresztség kiszolgáltatásakor az égő gyertya emlékeztet. A templomszentelés tehát méltán a fények ünnepe, hiszen itt ragyog fel számunkra Krisztus, aki a világ világossága.
Templomszenteléskor a címadó szent ereklyéit is el szokták helyezni. De az angyalok szellemi lények, ezért a mai ünnepen különleges ereklyéket szeretnék átadni, hogy őrző helyük és tiszteletük központja ez a templom legyen. Négy libanoni szent ereklyéjét, amelyeket idei libanoni látogatásom során a Maronita Katolikus Egyháztól kaptam. Az első Szent Charbel ereklyéje. Ő szerzetes, kiváló lelkipásztor, majd hosszú éveken át remete volt, akinek közbenjárására számos csoda történt és történik napjainkban is. Sok reménytelen helyzetben lévő beteg és útkereső ember köszöni neki a gyógyulást, vagy a szabadulást kilátástalan helyzetéből. Az ő tisztelete már elterjedt az egész világon. Hazánkban is sokan ismerik. Szent Rafka imádságban élő apáca volt, aki szenvedéseit ajánlotta fel Krisztusnak. Különösen a családok pártfogójaként tisztelik. Szent Nimatulla kiváló teológus volt. Boldog Esteban pedig laikus testvér, aki mindenkinek készségesen szolgálatára állt. Adja Isten, hogy ez a templom az ő tiszteletüknek is országos központja legyen, zarándokhely, ahol imádságban is kifejezhetjük együvé tartozásunkat a Közel-Kelet üldözött keresztényeivel, és részesülhetünk lelki gazdagságukban.
Isten áldja meg mindazokat, akik áldozatukkal, fáradozásukkal, alkotásaikkal hozzájárultak a templom elkészüléséhez. Legyen ez a hely kegyelem és áldás forrása a plébánia közössége, fővárosunk és egész hazánk számára.
* * *
A hívek könyörgései és a Mindenszentek litániája után a bíboros megkente olajjal az oltárt, majd Cserháti Ferenc segédpüspök és az apostoli nunciatúra titkára a templom falait kenték meg tizenkét helyen. Erdő Péter az oltáron meggyújtotta a tömjént, és körbefüstölte vele a templomot. Miután az oltárt megterítették és a gyertyákat meggyújtották, az áldozati liturgiával folytatódott a szertartás.
Szederkényi Károly plébános a szentmise végén egy plakettel és a templom művészeti alkotásait bemutató képes albummal köszönte meg Erdő Péter bíborosnak a szentelést. Elmondta: nagy öröm, hogy mostantól kezdve a Szent Őrzőangyalok ünnepén, október 2-án nemcsak a templom búcsúját ünnepelheti a plébánia közössége, hanem a templomszentelés évfordulóját is.
A gazdagréti az ország legismertebb lakótelepei közé tartozik, amely 2014-ben ünnepelte 30 éves jubileumát. Lipp László, egykori kelenföldi káplán a 80-as évek végén határozta el, hogy ebben a festői környezetben templomot kell építeni. 1989 szeptemberében először a közösségi házban kezdődtek el a szentmisék, majd 1990. március 30-án Paskai László bíboros letette a templom alapkövét. Ekkor még a jelenlegi épület helyén egy szerény, háromszög alapú, piramis jellegű faépítmény állt oltárral a közepén, kereszttel a tetején.
1991-ben, a Lourdes-i Szűz Anya megjelenésének ünnepén Paskai László bíboros önálló lelkészséggé alakította a szerveződő közösséget, és a „kváziplébánia” területét leválasztotta a kelenföldi és farkasréti plébániáról. Az 1 hektár ingyen terület 1990. május 28-án a Magyar Állam tulajdonából, illetve a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építési Főosztály kezeléséből került az egyház tulajdonába. A „kváziplébánia” szervező lelkésze Lipp László lett.
1994-ben Koppányi Imre és a Pannon Project kapott tervezési megbízást az épületre. A szervező lelkész egy olyan épületegyüttesben gondolkodott, mely a születéstől a keresztelésen és az esküvőn át az idős- és beteggondozás szolgálatával a halálig végigkíséri az emberek életét. A templom építését az első Orbán-kormány (1998–2002) kulturális tárcája 310 millió, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 64 millió, míg a XI. kerület, Újbuda Önkormányzata további 15 millió forinttal támogatta. A 600 ülőhelyes teret az organikus építészeti elvek és az ókori görög amfiteátrumok mintájára alakították ki. 2002. április 13-án a részben elkészült templomot Paskai László bíboros áldotta meg.
Az új templom megálmodója és első építtetője Lipp László 2009. augusztus 25-én bekövetkezett haláláig szervező lelkészként szolgálta a lelkészséget. 2009. december 6-án Erdő Péter bíboros a lelkészséget plébániai rangra emelte. Szederkényi Károly 2009 szeptemberétől oldallagos ellátással plébániai kormányzóként, 2010. augusztus 1-jétől plébánosaként kezdte meg szolgálatát az új helyen.
2013-ban jelentős, egymilliárd forintos kormányzati támogatással nyílt meg a lehetőség a templom és plébánia épületegyüttesének továbbépítésére. Az eredeti építész, Koppányi Imre és a Pannon Project folytatta a tervezést. A közbeszerzési eljáráson a Swietelsky Magyarország Kft. nyerte el a kivitelezési munkák lehetőségét. 2015-ben, januártól az év végéig zajlott az építkezés.
A korábbi nagy ívű elképzelésekből szerényebb épületegyüttes valósult meg. 2016-ra a templomépület liturgikus célokat szolgáló terei elkészültek. Új liturgikus bútorok kerültek a szentélybe, zöld színű, „Guatemala verde” márványból készült szögletes miséző oltár. A templomhajó padsorai, 450 ülőhellyel, bükkfából készültek az erdélyi Sepsiszentgyörgyön. A felújított sekrestyébe régi és új bútorok kerültek. A szentélytől jobbra helyezkedő keresztelő kápolnát Máder Indira textilművész „Élet vize” triptichonja ékesíti.
A templom fő ékessége Marko Ivan Rupnik szlovén jezsuita mozaikművész fali mozaik alkotása, amely 2016 májusában készült el. A római Centro Aletti műhelyében előkészített mozaik figurákat a művész pap és 20 fős tanítványi csapata kilenc nap alatt helyezte el és díszítette mozaik kövekkel a szentély és a hajó oldalfalán. A központi oltármozaik a Pantokrátor Krisztust ábrázolja a Szent Őrzőangyalokkal és gyermekekkel, Szűz Máriával és Keresztelő Szent Jánossal.
A templom üvegablakai Birgit Köblitz üvegművész alkotásai, a mennyei fények hangulatát keltik. A templomi faragott keresztút stációit Búza Barna szobrászművész készítette, a sümegi ferences kegytemplomból került Gazdagrétre.
Elkészült a templom új orgonája is. A templom új hangszere a 18. századi ibériai, azon belül a kasztíliai orgonák mintájára épült. Az orgona, melynek készítője a fóti Aeris Orgona Kft. Közép-Európa első spanyol barokk hangszere.
A templomépület korábban szerkezetkészen maradt déli szárnya vendégház, munkatársi ebédlő és médiaszerkesztőség lett, az északi szárny pedig közösségi házzá lett alakítva, előadóteremmel és könyvtárral. Az északi oldalon elkészült az irodák és a levéltár épülete.
A templom látványa lenyűgözi a Budapestre érkezőket, akik már messziről megpillanthatják a hegyen magasodó, „kősziklára” épülő, égbe törő, Isten felé nyúló építményt. A panelrengetegből kiemelkedő templom olyan hatást kelt, mintha a főváros nyugati kapuja lenne. Nemcsak templom ez, hanem egyfajta bástya is, amely menedéket ad a rászoruló keresztényeknek. Üzenete van a betondzsungelből szabadulni vágyóknak is, itt ugyanis megnyugvást, békét és szeretetet találnak.
Az épületegyüttes 2016. október 1-jétől díszvilágítást is kap. Budapest Főváros Önkormányzata magára vállalta ennek kialakítási és üzemeltetési költségeit, amely így felkerült a BDK Kft. rendszerére. A kupola üvegteteje és az égre mutató kereszt mindennap a napi liturgikus színben jelenik majd meg. A Szent Angyalok-templom az éjszaka sötétjében is a reménységet, a hitre szóló meghívást hirdeti.
Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
A templomszentelést megelőző sajtótájékoztatón Szederkényi Károly plébános bejelentette: a kormánytól ígéretet kaptak arra, hogy a templom további munkálataihoz, a műszaki, gépészeti és közösségi terek végleges kialakításához újabb támogatással járulnak hozzá. Azt is hozzátette, hogy a templom főbejáratától jobbra eső, Marko Ivan Rupnik és két apáca munkatársa szekkóival díszített, Pio atyáról elnevezett kápolnában örökimádó kápolnát alakítanak ki.
A gazdagréti plébánia által működtetett Apostol Televízió a felszentelési szentmisét felvételről október 1-jén 17 órától közvetíti. Holnap, október 2-án 10 órakor lesz a Szent Angyalok-templom búcsúmiséje.
Fotó: Lambert Attila
