Vitray Tamás a Wojtyla Házban
Képgaléria
- Milyen érzés legendának lenni? - tette fel első kérdését Borzák Tibor. Vitray Tamás elmosolyodott, majd így szólt: „Legendák akkor születnek, amikor az illető nincs már a világon.”, aztán csendesen hozzátette: „Most miattam éheznek.” (Mosolygott közben.)
A neves személyiség felidézte gyermekkorát, fiatal felnőtt éveit. Nagyapja nappal könyvkötőként dolgozott, este színházban vállalt munkát. Nagyanyja nevelte, aki szintén bejárt a színházba. A Színművészeti Főiskola rendező szakára jelentkezett, de első próbálkozásakor Major Tamás közölte vele, most nem fér bele a keretbe. Egy évig helyezkedjen el valamelyik teátrumban, utána ismét jelentkezzen. Díszletmunkás lett ezért a Vígszínházban, de termete, testalkata miatt nem volt elég jó fizikuma hozzá, ennél fogva inkább színpadi zsinórosként alkalmazták. „Soha nem keseregtem emiatt. Anyámnak se tehetek érte szemrehányást.” - jegyezte meg viccesen alacsony termetére utalva.
1960-ban közvetített először olimpiáról. Hazatérve közönségtalálkozókra hívták országszerte, hogy a sportesemény kulisszatitkairól meséljen. Egy alkalommal így szólította meg valaki: látom, hogy kicsi maga, de nem tudom eltalálni, hogy fér bele abba a tévének nevezett pici dobozba - mesélte az újságíró legenda.
Szóba hozta Siker című műsorát, melyet 1980 és 81 között sugárzott a Magyar Televízió. Akkoriban elég nehéz gazdasági helyzet uralkodott az országban. Kérte az illetékeseket, hogy műsorkészítés miatt hozzák tudomására azokat a jelentősebb gazdasági, technológiai, tudományos eredményeket, melyeket aztán a műsorban konkrétan megnevezhet. Nem tették, ezért maga járt utána, ám hamar kiderült: ahonnan jelentős sikerekről számolhatna be, ott „odafentről” gyakorta akadályozzák a munkát. Konkrétan a Celladam-ügyet, továbbá egy úttörő szemészeti és vesetranszplantációs eljárást hozott fel példának. „Így lett a sikerekből egy furcsa fordulattal olyasmi, hogy odafenn akadályoznak olyanokat, amikből siker lehetne. És mindez publikussá vált, mert kiderültek a disznóságok.”
Ismertségéről elmondta, hogy a 80-as évek végén „ha például felhívtam egy taxiscéget, és bemondtam a nevemet, azonnal kocsit küldtek. Ma már ez nem így van. Ma már nem annyira ismernek fel” - tette hozzá nyugodt mosollyal.
Végül a Wojtyla népkonyha egyik gondozottja mesélte el személyes élményét, melynek még a 90-es évek elején volt részese Vitray Tamással való személyes találkozásakor egy osztrák étteremben.
A humort sem nélkülöző kötetlen beszélgetést Tőzsér Judit, a Gong Rádió ügyvezetőjének adomány ebédje követte, melyet Bozó Pálné Kati néni önkéntes szakács készített el a népkonyha udvarán. Nevezetesen: csirkepörköltet tésztával - 120 rászoruló részére. A menüt ezúttal is kenyér, sütemény, konzerv és alma egészítette ki. Az ebédosztásban a Gong Rádió három munkatársán kívül Vitray Tamás is részt vett.
