Az utolsó töltény után…- Emlékkiállítás a Hírös Agórában
Képgaléria
Életképek a hősökről, családjaikról, akik rákényszerültek az emigrációra, a menekülésre, pedig „ők mentették meg becsületében a nemzetet". Történelmi pillanatok azokról, akik mindenüket kockára tették. A korabeli amerikai lapokban megjelent fotókat gyűjtötte: Máday Norbert. A kiállítás anyaga az eredeti képekről nagyított fotó printek.
A megnyitón Szemereynén kívül köszöntő beszédet mond majd Mohos János, az 1956-os magyarok svájci emigrációjának egyik vezéralakja is.
HÁTTÉR:
Az 1956-os forradalom idején és után körülbelül kétszázezer magyar hagyta el az országot, legtöbben Ausztria felé menekültek, majd onnan tovább a világ legkülönbözőbb pontjaira. Az osztrákok minden magyarnak menedékjogot adtak, határaikat megnyitották, és a menekülteket ellátták, táborokban helyezték el.
A legtöbb magyar, több mint 35 ezer fő Ausztriából az Egyesült Államokba ment, 25 ezren Kanadába, a harmadik legnépszerűbb célpont pedig Nagy-Britannia volt. A legkevésbé vonzó célországokba tíznél is kevesebb menekült magyar ment tovább. Ecuadorba például mindössze egy fő; Kubát, Ciprust, Paraguayt és Nicaraguát szintén tíznél kevesebb menekülő magyar választotta otthonul.
Legtöbben politikai okokból indultak útnak a nyílt határon keresztül. Azért, mert féltek a megtorlástól, a diktatúra visszaállításától, de sokan gazdasági okokból, a magasabb színvonalú élet reményében hagyták el az országot. Az Egyesült Államokba érkező kelet-európaiakat a letelepedésben az 1952-ben indult Escapee Program segítette.
A magyar menedékkérőket nem csak az osztrákok segítették, Svédország, Franciaország, Svájc, Németország, Belgium, Hollandia például vonatokat küldött a magyar-osztrák határra.
