Baker Tilly: súlyos következményekkel járhat a NAV állásfoglalása
Cégtulajdonosok esetében gyakran előforduló szituáció, hogy a korábban már leadózott jövedelmükből úgynevezett ázsiós tőkeemelést hajtanak végre a cégükben. Ilyen típusú tőkeemelésről akkor beszélünk, amikor a tulajdonos vagy tulajdonosok által teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik része pedig tőketartalékba kerül. A tőkeemelés dokumentálásának akkor lesz jelentősége, ha bármelyik tulajdonos a későbbiekben megválik a cégbeli részesedésétől.
Az SZJA törvény rendelkezései alapján ugyanis a részesedésétől megváló tag adóköteles jövedelme a részesedés átruházása során megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a részesedés megszerzésére fordított érték és kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A jogszabály értelmében a részesedés megszerzésére fordított értékének a részesedés átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke számít.
Egy konkrét példával szemléltetve: ha a társaság tulajdonosa által – a korábban már leadózott jövedelméből – vagyoni hozzájárulásként teljesített 2 millió forintból 1 millió a jegyzett tőkébe, míg a másik 1 millió forint a tőketartalékba kerül, akkor az utóbbi 1 millió forintot nem lehet később a részesedés megszerzésére fordított értéknek tekinteni, amennyiben erről nincs rendelkezés a létesítő okiratban.
A példánál maradva, a NAV egyik friss állásfoglalása szerint amennyiben a tag a későbbiekben 3 millió forint ellenében megválik a korábban megszerzett részesedésétől, akkor nem a 3 millió forint bevétel és a korábban általa vagyoni hozzájárulásként teljesített összesen 2 millió forint közötti különbözet (azaz 1 millió forint), hanem 2 millió forint jövedelem után kell adóznia, hiszen a tőketartalékba helyezett 1 millió forintot nem lehet a részesedés megszerzésére fordított értéknek tekinteni. Annak ellenére sem, hogy ezt az összeget a tulajdonos már korábban leadózott személyes jövedelméből bocsátotta a cég rendelkezésére.
Az adóhatóság állásfoglalása szerint tehát csak és kizárólag a létesítő okiratban ténylegesen feltüntetett vagyoni hozzájárulás vehető figyelembe a cégből kilépő tag adóköteles jövedelmének meghatározásakor.
„A cégtulajdonosoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az ázsiós tőkeemelés során a létesítő okiratban minden, a tulajdonosok által mind a jegyzett tőkébe, mind a tőketartalékba helyezett vagyoni hozzájárulás feltüntetésre kerüljön” – figyelmeztetett Hajdu Zsolt, a Baker Tilly adószakértője. Hozzátette: ellenkező esetben a tulajdonosok a részesedésük eladásakor igencsak kellemetlen helyzetbe kerülhetnek, mivel a társaság részére teljesített vagyoni hozzájárulásuk egy részét nem lehet a részesedés megszerzésére fordított értéknek tekinteni és ezért gyakorlatilag olyan jövedelem után kell majd adót fizetniük, amit korábban már leadóztak.
