MAZARS: A külföldi autóbérlés után is cégautóadót kell fizetni!
Sok cégnél a mindennapi rutin része, hogy külföldön is bérelnek autót az üzleti útra induló, konferencián részt vevő vezetőknek, munkatársaknak. Sokkal kevésbé rutinszerű azonban az ilyen autóbérlések után a cégautóadó megfizetése. A gépjárműadóról szóló törvény (1991. évi LXXXII.) ugyanis két esetet jelöl meg, amikor a gépkocsi után cégautóadót kell fizetnünk: ha az autó nem magánszemély tulajdonában áll, illetve ha el akarjuk számolni a felmerült költségeket – foglalja össze a MAZARS legfrissebb jelentése.
„Mindebből az következik, hogy akár 1-2 napos autóbérlés után is meg kell fizetni itthon a cégautóadót. Nem árt a kiküldetésre utazó munkatársaknak figyelmét is felhívni erre, hiszen az adó megállapításához szükséges dokumentumokat nekik kell hazahozni– mondta el Csizmadia Heléna, a Mazars adó- és jogi szolgáltatások üzletágigazgatója.
A törvény főszabály szerint azt mondja ki, hogy az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, az ilyen nyilvántartásban nem szereplő autó esetén pedig az, aki a gépkocsi után költséget számol el. A külföldön bérelt járművek természetesen nem szerepelnek hazai nyilvántartásban – ha valaki az autóbérlésre fordított összeget el kívánja számolni, annak semmi akadálya, de a cégautóadót meg kell fizetnie.
Nem érdemes a bevallást „véletlenül” elfelejteni, hiszen a NAV dolga ilyen esetekben igazán könnyű: ha az adott munkatárs külföldi autóbérlés jogcímén számolt el költséget, akkor az adóhatóságnak csupán azt kell megállapítani, vajon a vonatkozó adót is megfizette-e.
A mulasztás tehát könnyen megállapítható, ellentétben az adó mértékével. Az ugyanisfügg a gépjármű környezetvédelmi besorolástól és teljesítményétől is, így például akörnyezetkímélő gépkocsikat a törvény kiveszi az adóztatandó tárgyak közül. Ezeket az adatokat azonban ritkán jegyzi meg az ember, dokumentálni pedig nem egyszerű, utólag komoly nehézségekbe ütközhet.
„A legegyszerűbb módszer, ha lefényképezzük a jármű forgalmi engedélyét, ami tartalmazza ezeket az adatokat– nyilatkozta Csizmadia Heléna. Az is jó megoldás, ha megőrizzük az autókölcsönző cégtől kapott papírokat, amelyek tartalmazzák és igazolják a teljesítményt és a környezetvédelmi besorolást. Egy későbbi adóvizsgálat során ezek nagymértékben megkönnyítik majd a dolgunkat. Érdemes az ilyen esetekre úgy felkészülni, hogy a belső szabályzatban előírjuk a fent említett adatok bekérését, vagy legalább körlevélben tájékoztatjuk erről a kollégáinkat.”
Ennél körülményesebb azt megállapítani, hogy az adófizetési kötelezettség milyen időszakra szól, és a normaszöveg pontatlan megfogalmazása sem könnyíti meg a helyzetet. A törvény szerint a hatósági nyilvántartásban nem szereplő gépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. Az adókötelezettség viszont megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az adóalany utoljára számolt el költséget.
Ez a szabály azért furcsa, mert alkalmi bérlések esetén, például ha szeptember 1-30. között bérelünk külföldön autót, az adókötelezettség október 1-jén keletkezik, de szeptember utolsó napjával már meg is szűnik. Ha azonban szeptember 30. és október 2. között béreljük az autót, akkor a teljes október hónap is adóköteles lesz.
Bár jogvita alapjául is szolgálhatna az ellentmondásos jogszabályszöveg, de az adózó valószínűleg jobban jár, ha a törvényalkotó szándékából kiindulva az összes ilyen, ráfordítással érintett hónapra megfizeti a cégautóadót - tette hozzá a Mazars jelentése.