Kenyérsütés a hétvégéken a piacon
Képgaléria
Szerencsére manapság már nem látni olyan jeleneteket, hogy Magyarországon sorba álljanak a vásárlók a kenyérért – pláne hogy még szájaljanak is egymással, hogy kinek jusson a kemencéből frissen kivett legfrissebb sütésből? A szombaton és vasárnap megrendezett piaci kemencés látványsütésen bizony még ebben is részünk volt: akkora sikerre lett a gyönyörű, az érdeklődők előtt elkészülő kenyereknek.
A piacra kilátogatók tömegestől jöttek a kút melletti helyszínre, hogy átéljék azt az élményt, amely nemcsak kicsi gyermekeiknek, hanem sok esetben még nekik maguknak is a felfedezés erejével hatott. Ez az élmény pedig nem volt más, mint a kenyérkészítés ősi rítusának közvetlen bemutatása.
Hogyan őrlődik a gabonaszem lisztté a felállított kis malomban? Hogyan kel meg tésztává kovásszal, sóval és vízzel elkeverve a liszt a fateknőben - a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképessége szempontjából is nélkülözhetetlen tejsavbaktériumok hatására? Hogyan gyúrja ki és formázza meg a gumiként nyúlós igazi jó kenyértésztát a pékmester? S végül hogyan sül ki ebből a kétszáz fokon izzó, fával fűtött, rakott kemencében a nézésre is ellenállhatatlanul ínycsiklandó gyirkás parasztkenyér?
Mert a kenyér – ahogyan évezreden keresztül a magyar nyelv hívja: az Élet, bizony a mai ember számára is magában hordozza misztikumot, a teremtés titkos misztériumát, a szakralitást és az élet szentségét. Akkor is, ha mindezekbe nem gondol bele tudatosan a szemlélő, mégis a folyamat hatása alá kerül. A mesterek pedig az egy pillanatra meg nem álló munka közben jó szívvel, ha kellett szemléltetve, mindent megmutatva meséltek a kenyérkészítés folyamatáról, és fenntartások nélkül bárkit beavattak ősi titkaikba.
Király Roland pékmester vasárnap délelőtt dagasztás közben mesélte el nekem - miközben társa: Csomor István kemencés mester a kenyereket forgatta – hogy már a szombati érdeklődés is minden képzeletüket felülmúlta, a vasárnapi rohamnak pedig ugyanúgy szinte alig bírtak megfelelni. Pedig a kenyerek folyamatosan sültek a kemencében: óránként 15-20 darab.
A dagasztást már éjjeli 11-kor elkezdték kadafalvi műhelyükben, s a gyúrással éjfélre végeztek. Aztán ledőltek egy kicsit aludni, majd mielőtt még hajnalodott volna: már fél kettőkor kit voltak a Piaccsarnoknál, hogy fahasábokkal felfűtsék a kemencét, és mire megérkeznek az első vásárlók kora hajnalban, már frissen kisütött cipókkal várhassák őket. Így ment ez vasárnap is – és végül mindkét nap koradélután fél kettőig sütöttek és árultak a Magyar Családellátón belül működő mesterek a Piaccsarnok kinti részén.
Bármennyire is utálom ezt a reklámszót, de igaz: kézműves technikával készítik kenyereiket – ami azt jelenti, hogy mindenben az ősi technikát követik. Malomköves saját malomban őrlik ki a lisztet, és ettől annak állaga és íze is jobb, mint a fémhengeres őrléssel előállított liszté. Kenyereikhez kizárólag a Varga Frigyes által Izsákon nemesített, csakis szerves trágyázással – mangalica trágyával – és kíméletes gazdálkodással termesztett királybúzát használják.
A királybúza: ez az értékes magyar búzafajta egy zseniális környékbeli kutató hagyatéka, akinek nemesítésétét az általános magyar gyakorlat szerint mindenki elutasította, aztán a sors különös rendelése folytán éppen Király Roland érdeklődését keltette fel végül. Király Roland kihangsúlyozta: kenyerük sokkal több értékes anyagot tartalmaz, mint egy átlagos kenyér, hiszen e különleges búzafajta beltartalmi értéke jóval magasabb a másutt használt búzákénál. A laboratóriumi körülmények között bevizsgált kereskedelmi és sütőipari lisztekhez viszonyítva a királybúza állaga nem morzsás, sikértartalma hozzávetőlegesen 50 százalékkal, fehérjetartalma pedig 40 százalékkal magasabb a többi liszténél.
A kiemelkedő minőségért, még ha drágább is, láthatóan magasabb árat is hajlandók fizetni a vásárlók, hiszen körülbelül két perc alatt szétkapkodtak egy kemencényi sütést. Igaz, a kenyér, amelyet megvásárolnak, nagyszüleink letűnt íz-világát idézi meg újra, és az utolsó szeletéig elfogyasztható: lévén hogy hagyományosan textillel letakarva. vagy abba becsavarva 6-8 napig is friss marad.
A következő bemutatóval egybekötött nyíltszíni kenyérkészítést és sütést a Mindenszentek és Reformáció Emléknapja előtti szombaton és vasárnap tekinthetik meg az érdeklődők. A sorozat a hatalmas közönségsikerre való tekintettel tovább folytatódik majd a következő hetekben is a Kecskeméti Piaccsarnok kinti részén a kút mellett, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők és a pékmester. Ezen alkalmakkor meg lehet tekinteni a kenyérkészítés fázisait, lehet kérdezni a mesterektől, és a hagyományos alföldi – és ettől különleges - kenyér mellett királybúza lisztet, illetve abból készített száraztésztát is lehet vásárolni.
