„Az irgalmasság arca” Kecskemét – Róma zarándoklat
Képgaléria
A zarándoklat egyik mottóját az Irgalmasság Szentévét meghirdető pápai bulla címe adta: „Az irgalmasság arca”. (Ferenc pápa április 11-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapja előestéjén tette közzé a rendkívüli szentévet meghirdető bulláját. A jubileumi év 2016. november 20-án, Krisztus Király, a Világmindenség Ura ünnepén zárul.) A másik jelmondat - Misericordes Sicut Pater („Irgalmasok, mint az Atya”) - a szentév logójáról származik, és Lukács Evangéliumának alábbi soraira utal: „Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas.” (Lk 6,36)
A zarándokok mintegy 21 órányi buszozás után október 24-én késő délután érkeztek római szálláshelyükre.
Másnap reggel rögtön rájöttek, nem könnyű feladat Rómát befogadni, és ezt különösen a búcsú perceiben lehetett érezni. Fájdalommal vették tudomásul, hogy ebből a grandiózus városból mennyi minden megtekintésére nem jutott idő. Meg kellett elégedniük annyival, hogy általános benyomást szerezzenek Rómáról. Élvezték azonban mindazt, amit és amennyit megismerhettek, amit elméjük és lelkük e rövidke idő alatt be tudott fogadni. Mondhatjuk akár így is: ízlelgették a világ legrégebbi metropoliszát.
Nehéz Rómát szavakkal leírni, át kell élni! Gondoljunk arra, hogy több mint 2000 esztendővel ezelőtt az ókori Róma nagy államférfijai, hadvezérei, egyszerű polgárai, katonái, a keresztények névtelen tömegei is itt jártak-keltek.
A római kormányzó testület, a szenátus és a nép egységét hirdető négy betű: SPQR (SENATUS POPULUSQUE ROMANUS) ma is mindenütt látható, szinte felidézve a folyamatosságot: „az idő múlik, de Róma örök”.
Október 25-e reggelén rögtön a pápai állam, Vatikán felé vették útjukat a zarándokok.
Vatikán
Mikor Numa Pompilius, a mondák szerint Róma második, jövendőmondó királya Kr.e. mintegy hétszáz évvel kiválasztotta azt a magaslatot, ahonnan népének kinyilvánította az istenek állítólagos üzeneteit (a vaticinatiókat), aligha láthatta előre a jövőt – azt, hogy a Vaticanus-domb viszonylag kisebb részén idővel egy szuverén, nemzetközileg is elismert városállam alakul, amelyet a császárságokra és királyságokra jellemző elidegeníthetetlen területi, politikai, polgári és diplomáciai jogok illetnek majd meg. A Vatikán a világ legkisebb államalakulata. Területe alig haladja meg a 44 hektárt - nem nagyobb tehát, mint egy jókora, 18 lyukú golfpálya. E kicsiny állam területén található ugyanakkor a világ legnagyobb temploma, a Szent Péter Bazilika, továbbá egyik legnagyobb kiterjedésű palotaépítménye, amely mintegy ezer helyiségből áll. A szuverén állam 1929. február 11-én alakult az ún. lateráni szerződés alapján. XI. Pius pápa lateráni egyezmény aláírása idején a következőket mondta: „Ez a terület kicsi, mégis kijelenthetjük, hogy a világon a legnagyobb, hiszen itt található a Bernini által tervezett oszlopcsarnok, Michelangelo kupolája, a gyönyörű galériák, a kertek és a könyvtárak számos tudományos kincse, valamint az Apostolok Fejedelmének sírja.”
Basilica di San Pietro (Szent Péter Bazilika)
A Szent Péter Bazilika annak a fényes ókeresztény bazilikának a helyén áll, melyet Constantinus császár építtetett 324-ben a szent apostol tiszteletére. Az ősi székesegyház falai a középkor végére omladozni kezdtek, ezért Bramante kapott megbízást új főtemplom építésére. Dolgozott rajta Raffaello, B. Peruzzi, A. Sangallo, végül Michelangelo is. Ez utóbbi Bramante elképzeléseihez híven görög kereszt alaprajzú grandiózus bazilikát tervezett kettős boltozatú kupolával. A XVII. sz. első éveiben Maderno a görög kereszt alaprajzot latin kereszt formájúvá változtatta. Az ő munkája a barokk homlokzat is. A templom elé később Bernini hatalmas ellipszis alakú díszteret épített, melyet két oldalról félkör alakú négyes oszlopsorok (a híres kollonnádok) szegélyeznek. 284 oszlop és 88 pillér alkotja a kolonnádokat. Az oszlopcsarnok tetején körben 162 szent barokk szobra áll. Bernini 1656 és 1667 között, 11 éven át dolgozott remekművén. A tér közepén magas vörösgránit obeliszk nyúlik az ég felé. Caligula hozatta ide Egyiptomból, Kr. u. 37-ben. Ha ráállunk az obeliszk és a két, 17. századi ikerszökőkút közé elhelyezett két, kör alakú burkolókő egyikére, megfigyelhetjük a tökéletesen összehangolt négyes dór oszlopsorokat, amelyek az optikai bravúr következtében egyetlen oszlopnak tűnnek.
Két szökőkút van mellette, az egyiket Maderno, a másikat Bernini készítette. A templomhoz széles lépcsősor vezet. A tágas központi előcsarnokkal díszített homlokzaton 9 balkon van kiképezve, a középsőt, a Loggia delle Benedizioni-t az áldások loggiájának hívják, mert ebből az ablakból hangzik el nagy ünnepeken a pápa áldása az « Urbi et Orbi » (áldás a városnak és a világnak) a hívek nagyszámú tömege előtt, mely ilyenkor a Szent Péter téren összegyűlik. A homlokzat előterében végigvonuló márvány oszlopsor 5 ajtaja vezet az átriumba, Maderno méltóságteljes alkotásába (1608-13.), melyet értékes mozaikok díszítenek: Giottótól a Navicella (az apostoli halászbárka) a bejárati ajtó fölött és Constantinus császár lovasszobra, Bernini alkotása, mely szintén az előcsarnokban helyezkedik el. A központi bejárat bronzszárnyait Antonio Filarete készítette 1440-45-ben.
A kiváló ötvösmunka Szt. Péter és Szt. Pál alakját idézi. Az utolsó ajtó jobbra az úgynevezett Porta Santa, a Szent Ajtó, melyet zárva tartanak, csupán a jubileumi szent években nyitja ki a pápa egy jelképes kalapácsütéssel. Ha belépünk a bazilika belsejébe, azonnal észleljük, hogy a legnagyobb szent épületben vagyunk, melyet valaha is építettek. Ez a monumentális alkotás azért született, hogy a katolikus egyház szentségét magasztalja, ezért is lett a szent ereklyéknek, csodálatos egyházi kincseknek gazdag tárháza. Maga az épület a reneszánsz és a barokk stílus harmonikus egysége. Amikor belépünk a székesegyházba, olyan érzés fog el „mintha az Örökkévalóságba lépnénk be” - írta Goethe. A világ legnagyobb katolikus temploma roppant dimenziókat tár fel. Külső hosszúsága 212 m, belső hosszúsága 187 m. Belmagassága a kupola csúcsáig 132 m. A főhajó padlóján réz távjelzők mutatják, hogy milyen hosszúak a világ más híres, nagy katedrálisai.
A bazilika legértékesebb műremekét, legféltettebb kincsét, Michelangelo magasztos Piatáját a bejáratról jobbra, saját kápolnájában találjuk. A művész mindössze 24 éves volt. amikor kifaragta a mélyen megrendítő szobrot. A Szűz ölében ringatja a megfeszített Krisztus testét. Ez Michelangelo egyetlen olyan műve, amelyet szignált (a Madonna széles vállszalagján), miután meghallotta, hogy az emberek egy másik szobrásznak tulajdonítják az alkotást. Amióta 1972-ben egy vallási fanatikus kalapáccsal a kezében meg akarta rongálni a szobrot, védőüveg borítja. A belső teret hatalmas pillértömegek tagolják. Hol elszűkül, hol kitárul a rendszer a boltozatok, kupolák egymásutánjában, míg középen Szt. Péter sírja fölé borul a világ legszebb kupolája. A kupola alatt magasodik a baldacchino, Bernini 29 m magas oltárbaldachinja. A főoltár fölött szárnyal, amelynél csak a pápa celebrálhat misét. A tető és a négy csavart oszlop a Pantheon bronzdíszeinek anyagából készült. Mind a négy oszlop tetején címerpajzson ott láthatjuk a három méhet, a művet megrendelő Barberini VIII. Orbán pápa címerállatát. A lenyűgöző kupola megtervezéséhez Michelangelo a Pantheon és a firenzei katedrális példájából merített ihletet. A főhajóból lift visz föl a galériába, ahonnan a bazilika belsejének szédítő látványa tárul elénk. Közelről tanulmányozhatjuk a kupola finom szerkezetét. Spirális lépcsők és rámpák vezetnek a külső erkélyre. amelyen körbejárhatjuk a kupolát, és élvezhetjük Vatikánváros és egész Róma megragadó panorámáját.
Grotte Vaticane (az altemplom)
Sok őskeresztény szarkofágot őriz, és több pápát is itt temettek el. Az altemplom két részből áll: a Grotte Nuove (az új altemplom), ide tartozik a Szt. Péter kápolna, a Cappella di San Pietro; a Grotte Vecchie (a régi altemplom). Bejáratuk a Largo Braschi-ról nyílik. A Grotte Vecchie-ben, az ókeresztény szarkofágok szentélyében egyébként magyar kápolnát avatott II. János Pál pápa 1980. október 8-án. A kápolnát Magyarország patrónájának, a magyarok Nagyasszonyának, a Boldogságos Szűz Máriának ajánlották, mert annak idején Szt. István király, első katolikus királyunk is neki ajánlotta országát és koronáját.
A vatikáni paloták egysége mind építészeti, mind művészeti szempontból egyaránt fontos. Az együttes, melybe az ún. bronzkapun lehet bejutni, az évszázadok során állandóan bővült és szépült, többek között olyan nagy mesterek közreműködésével, mint Michelangelo, Bramante, Raffaello és Bernini. Ez utóbbi készítette VII. Sándor pápa kívánságára a felséges Scala Regiát, a királyi lépcsőt. Ezen lehet feljutni a Sala Regiába, a királyi terembe és a Paolina-kápolnába, mely csodálatos Michelangelo-freskókat őriz. A Palazzo Apostolico Pontificio, a pápai palota csak akkor látható, ha a katolikus egyházfő fogadást ad. A pápa rezidenciája az V. Sixtus pápa épületében van, hivatalai a II. emeleten, ahol a Sala Clementiná-t is találjuk, egy gazdagon díszített termet, melyhez a Scala Papalé-n, azaz a pápai lépcsőn lehet feljutni.
Musei Vaticani (Vatikáni Múzeum)
Kevéssé meglepő, hogy az a római katolikus egyház. amely a művészettörténet egyik legnagyobb mecénása, a leginkább számottevő műgyűjtő is egyben. A Vatikáni Múzeumok együttesen 7 km hosszúságú kiállítótermeiben és galériáiban a nyugati civilizáció mikrokozmosza tárul elénk. Lenyűgöző bőségben láthatók műkincsek: egyiptomi múmiák és etruszk arany ékszerek, görög-római szobrok. középkori és reneszánsz mesterművek, a modern vallásos művészet alkotásai.
Ha felmegyünk a hatalmas csavar alakú lépcsőn, a Scalone Elicoidalé-n, eljutunk a vatikáni múzeum különböző szektorainak bejáratához: szemközt található a Pinacoteca (a képtár), balra a Musei di Antichitá (az antik gyűjtemények múzeuma). A Musei Gregoriano Profano a nemkeresztény, a Musei Pio Cristiano a keresztény vonatkozású tárgyak múzeuma.
Cappella Sistina (Sixtus kápolna)
A Sixtus kápolnát IV. Sixtus pápa kívánságára Giovannino de’ Dolci építész tervezte. Ez a Vatikán ékessége mind művészeti, mind vallási, mind történelmi szempontból. A nagy négyszögletes termet freskódíszítéses hordóboltozat fedi; a Sixtus kápolna manapság is színhelye ünnepélyes egyházi rendezvényeknek, a leghíresebb az ún. konklávé, az a tradicionális gyűlés, amelyen megválasztják az elhúnyt pápa utódját. A bíborosok teljesen elzárkóznak a külvilágtól, és csak füst útján jelzik a szavazás eredményét. Ha fekete füst száll föl, akkor nincs eredmény, folytatják a gyűlést és újra szavaznak; ha fehér a füst, az azt jelenti, hogy megvan az új pápa. Így történt ez idén is, mikor XVI. Benedek pápát megválasztották. A kápolna falainak és mennyezetének freskóit szinte egyidőben készítették. A boltozat kifestését II. Gyula pápa bízta Michelangelóra, és a mester 3 év alatt készítette el. Ez a nagyszabású mű, bár világosan elhatárolódó jelenetekre oszlik, mégis hihetetlenül egységesnek és egyöntetűnek hat; a jeleneteket próféták és szibillák alakjai veszik körül, mintha fehér márványtrónon ülnének. A szibillák azért kerültek a próféták közé, mivel a pogányság idején ők is megjósolták, hogy eljön az a kor, amikor másképp ítélik meg az embert és az emberi életet. Ez a kor lett a Kereszténység kora. Nagy próbatétel volt. A szobrász Michelangelo mindaddig márvánnyal és bronzzal dolgozott. Gyakorlatlan volt a festésben. Freskót végképp soha nem készített. Hét segédet kapott maga mellé, de azok alkalmatlansága csak tovább súlyosbította a helyzetet. Néhány hét után elküldte őket, és egyedül dolgozott a Sistina mennyezetfreskóján 4 éven át, 1508 és 1512 között. A legendával ellentétben, nem hanyatt fekve, hanem „szíriai íjként”, lábujjhegyen állva és hátrahajolva festett. Ráadásul II. Gyula időnként felkapaszkodott az állványra, ellenőrizte a munkát, azzal fenyegetve Michelangelót, hogy lelöki a magasból, ha nem iparkodik.
Stanze di Raffaello
Raffaello a nevéről elnevezett stanza-kat II. Gyula pápa kívánságára díszítette fel freskóival, mert a pápa a Borgia lakosztályból át akart költözni a palota második emeletére. A munkát az akkor még csak 25 éves Raffaello Sanzio 1508 őszén kezdte el. A pápa eredetileg csak egy terem falait akarta Raffaelóra bízni, de amikor meglátta az első elkészült freskót, úgy elbűvölte a művész tehetsége, hogy felbontotta a már megkötött szerződést Luca Signorellivel, Pinturicchióval, Peruginóval, Sodomával, és mind a négy stanzát Raffaello kapta.
Vatikán területére a Szent Péter Bazilika és a múzeumok kivételével csak különleges engedéllyel lehet belépni.
Az őrszolgálatot a svájci gárda 19-25 év közötti, minimum 178 centiméter magas, nőtlen katolikus férfijai látják el, akik még mindig a Michelangelo által tervezett, sárga-kék-piros csíkos egyenruhában feszítenek.
