Izsáki napot tartottak ma a Wojtyla Házban
Képgaléria
A rendkívüli érdeklődéssel kísért vidám hangulatú előadás első felében Tetézi Lajos ismertette Izsák huszadik századi történetének jelentősebb momentumait, melyek generációkon keresztül meghatározták a település mindennapjait. Kiemelte, hogy pontosan 80 évvel ezelőtt rendezték meg először az Izsáki Sárfehér Napokat. A programsorozatot a gazdasági világválság hívta életre, ugyanis akkoriban az izsáki gazdák nehezen tudták értékesíteni boraikat, ezért úgy döntöttek, valami olyat tesznek, aminek híre megy a környéken, abban bízván, hátha nagyobb érdeklődés mutatkozik termékeik iránt. A Sárfehér Napok az Arany Sárfehérről, Izsák védett eredetű boráról kapta nevét. A város szellemi, termelési kultúrája mutatkozik be háromnapos színes őszi programsorozat keretében. Kiállítások, könnyű- és komolyzenei hangversenyek, néptánc-bemutatók, sportversenyek, szőlészeti szakmai előadások, népművészeti kiállítások, borudvar, és más hasonló jellegű események sora várja az érdeklődőket. A rendezvényt a Fogathajtó Magyar Bajnokság zárja.
Tetézi Lajos elmondta továbbá, hogy Izsák 1997-ben szerezte vissza városi címét. Azóta rohamos fejlődésnek indult. Már a 60-as években is komfortos volt településükön az élet, az elmúlt néhány esztendőben pedig tovább javult a helyzet. Izsák körzetközponttá nőtte ki magát, ma már helyben intézhető minden ügyes-bajos dolog. Örömmel említette, hogy a városban új iskola épül 4,5 milliárd forintos beruházással, 100%-os állami finanszírozás mellett. Jól ellátott településnek nevezhető Izsák, azonban egy problémával a rendszerváltás kezdete óta nem sikerült megbirkózniuk: kevés munkahely van városukban. Az emberek java része Kecskeméten talál munkát, ehhez azonban naponta 30 kilométert kell ingázni oda-vissza.
A közös program zárásaként az izsáki önkormányzatnak - kiváltképp Mondok József polgármesternek - köszönhetően szarvaspörköltet fogyaszthattak a Wojtyla Ház szegényei főtt burgonya körítéssel.
