Felszentelték a felújított Czollner téri Nepomuki Szent János szobrot
Képgaléria
Nagyszámban összesereglett érdeklődők gyűrűjében és Mák Kornél alpolgármester, Lévai Jánosné önkormányzati képviselő, valamint Király József önkormányzati képviselő, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke, továbbá Szabó István Sch.P., a Piarista Rendház házfőnöke, valamint Szabó Attila Sch.P., a Piarista Gimnázium igazgatója jelenlétében dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek felidézte a szent életútját:
Nepomuki Szent János cseh pap volt. Wolfflin János néven Pomuk (ma Napomuk) településen született valamikor 1340 és 1350 között. IV. Vencel cseh király és német-római császár feleségének gyóntatója volt. Csehország egyik védőszentjét a gyónási titok mártírjaként tartják számon, továbbá minden, ami vízzel kapcsolatos - folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok, tengerészek - védőszentje is egyben. A legenda szerint egy ízben Vencel király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására. Mivel azonban semmi módon nem ért célt, a Moldvába ölette 1393-ban. Kultusza a 16-17. századtól kezdett kialakulni. Jezsuita szerzetesek kérték szentté avatását, melyre 1729-ben került sor. Döntő bizonyítékként azt hozták fel, hogy tetemének feltárásakor épen került elő a nyelve, amelyre ereklyeként tekintettek.
Az érseki áldást követően Mák Kornél, Szabó István és Király József helyezte el az emlékezés koszorúit a szobor talapzatánál.
Háttér:
A Czollner téren 1778-ig évszázadokon keresztül temető volt. A régi kápolna helyén 1826-ban építtette a Szent Erzsébet katolikus templomot Czollner Mihályné Béni Erzsébet. A bejárattal szemben áll két és fél méter magasan Nepomuki Szent János szobra, kovácsoltvas kerítéssel körbezárva. A szobor felállítására Hoffman János 150, Vincze János 600 forintot adományozott akkoriban. Az alkotó neve ismeretlen.
Hosszú előkészítés után tavaly szeptemberben szállították el a műalkotást a budapesti Epres kertbe, a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász-restaurátor műtermébe, ugyanis igencsak magán viselte már az elmúlt idők nyomait. Egyik keze például letört, és több egyéb apró darabja is hiányzott már - mondta július 15-én a rendbe hozott szobor Czollner téri felállításakor a frissen végzett kőszobrász-restaurátor, aki egyébként jeles érdemjegyet kapott ezért a munkájáért.
A kőszobor helyreállítási költségét az önkormányzat finanszírozta, ennek összege mintegy másfélmillió forint volt. Az immáron eredeti szépségében látható felszentelt műalkotás környezetét - miként korábban is - a Porta Egyesület Szent Ilona Keresztköre, valamint a Karol Wojtyla Barátság Központ sorsközössége tartja rendben.
