HENT: nincs karácsony hamisítvány nélkül?
Az értékesítésből származó bevétel 7,4%-a, vagyis több mint 48 milliárd euróesik ki közvetlenül a hamisított áruk miatt az Európai Unióban. További 35 milliárd euró veszik el az ezen ágazatokban megvalósuló hamisítás és kalózkodás közvetett hatásai miatt, valamint 14,3 milliárd euróra teszik ki a kieső kormányzati bevételeket (jövedelemadók, ÁFA és jövedéki adók), derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) jelentéséből.
Az EUIPO jelentése szerint hazánkban évente 230 milliárd forint esik ki közvetlenül az említett ágazatokban folyó hamisítás miatt, ami az értékesítés 12%-át teszi ki, emellett ennek tudható be 11 ezer hazai munkahely kiesése is. Így az átlagot meghaladva az Európai Unió hetedik helyén állunk.
Az ünnepek közeledtével általában a játékok válnak az egyik legkeresettebb termék típussá, így a hamisítók is már előre fel tudnak készülni a rohamra. Tevékenységükkel nagyjából 2,7 milliárd eurós (845 milliárd forint) éves bevételkiesést okoznak az EU-ban, ami a szektor forgalmának csaknem 12,3%-át jelenti. A hamisítási arány hazánkban jóval az európai átlag felett van (19%), ami 3,4 milliárd forintot jelent éves szinten.
„A hamis és illegális árucikkek visszaszorítása elleni harcban a büntetőjogi szankciók mellett az emberek szemléletformálása és megfelelő hozzáállása jelenti a leghatékonyabb eszközt, denem szabad a tudatos választás fontosságát sem figyelmen kívül hagyni.A magyar lakosság attitűdjében is érzékelhető a változás, hiszen például a hamis termékek között legnépszerűbb ruhaneműk esetében évről-évre csökken a szándékosan azt vásárlók száma” – jelentette ki Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: a hamis termék megvásárlását követően a fogyasztó olyan problémákkal szembesülhet, amellyel egy eredeti árucikk esetében szinte biztosan nem fog. Ez a gyógyszerek esetében egészségkárosító hatást, a játékok és egyéb elektrotechnikai eszközök kapcsán pedig az egészségre, testi épségre gyakorolt káros hatás mellett anyagi kárt is jelenthet, mivel meghibásodás esetén a fogyasztót nem lehet kárpótolni a gyártói garancia hiányában.
Szerencsére azonban számos módja van annak, hogy még a vásárlás előtt ellenőrizni tudja az érdeklődő, hogy eredeti árucikkel van-e dolga. Egyre több adás-vétel zajlik le az interneten, a szakértők azt javasolják, hogy komoly vásárlási szándék esetén a fogyasztó bizonyos paramétereket tüzetesebben vizsgáljon át. Gyanúra adhat okot többek között, ha egy drága terméket kis felbontású, alacsony minőségű képpel hirdetnek a weboldalon, valamint ha az URL-ben az adott márka nevén kívül további elemek is találhatóak, mert ez arra enged következtetni, hogy nem a hivatalos honlapot értük el. Elgondolkodtató lehet az is, ha egy nemzetközi márka esetén a webcím nem .com-mal (vagy az adott nemzetet jelölő végződésre, például.fr, .it, .hu) hanem .net-tel, .biz-zel, stb. zárul.
A legszembetűnőbb különbségek vizsgálata mellett érdemes még a témában íródott blogokon vagy fórumokon tájékozódni, hiszen nagyban megkönnyítheti a döntést, ha valaki megosztja, mely felületek azok, amelyeken nem ajánlatos beszerezni a kívánt termékeket. Természetesen a keresőmotorok segítségével is megéri kutakodni, hiszen az árucikk nevét a hamis szóhoz csatolva számos olyan oldalt találhat az érdeklődő, ami útmutatást nyújt az eredeti termék és annak hamisított változatai közötti különbségek azonosítására.
Könnyebben felismerhetőek az árulkodó jelek abban az esetben, ha a fogyasztók megnézhetik, megvizsgálhatják a megvásárolni kívánt termékeket. A feltűnően alacsony ár mellett az árusítás helye és körülményei, a kivitelezés látható minőségi problémái, az eredeti csomagolás (például parfümöknél az átlátszó celofán) és a szokásos tartozék (pl. magyar nyelvű használati útmutató, jótállási jegy)hiánya is gondolkodásra adhat okot. Továbbá az is gyanút kell, hogy ébresszen, ha nem tüntetik fel a gyártási helyet, illetve a származási országot, vagy a csomagoláson, használati utasításon helyesírási hibák vannak.
