A Katolikus Főplébánia hívőközössége támogatta a hétfői főtéri ebédosztást
Gábor atya felszólalásában Szent István diakónusra, az első keresztény vértanúra emlékezett. Elsőként világossá tette a diakónus kifejezés jelentését. - Régen is nagyon-nagyon sok szegény volt. Amikor az Egyházban a papok, püspökök már nem győztek törődni velük, megbeszélték, hogy segítőtársakat, úgynevezett diakónusokat szentelnek fel - kezdte magyarázatát. - Feladatuk az ínségben szenvedők gyámolítása volt: szétosztották az adományokat, ételt adtak a rászorulóknak, betegeket látogattak. Hasonló szolgálatot folytattak, mint mi itt ma a sátorban: szeretettel fogadták és gondozták az elesetteket. A mai nap szentjének tevékenysége tehát nagyon összeillik a miénkkel. Szent István diakónust prédikációi miatt elfogták, halálra ítélték, majd megkövezték. Ő volt az Egyház első vértanúja, aki hitéért halt meg. Érthető módon tehát szívünkhöz közelálló szentről beszélhetünk. Az Egyház egyik szolgálati területe akkoriban és ma is tehát a diakónia, a nélkülözők szolgálata. A mi küldetésünk pedig az, hogy ami szeretetet és törődést kapunk itt a sátorban, továbbvigyük a világba, tovább ajándékozzuk azoknak, akikkel találkozunk - fogalmazott Gábor atya a főtéri sátorban.