Megnyitották az Asztrik évet a kalocsai főszékesegyházban
Képgaléria
Bábel Balázs szavai szerint, Asztrik esztergomi, majd első kalocsai érsek a „pogányok” közé jött az országba egy olyan kultúrából, ahol már régóta kereszténység volt, de a clunyi reformmal azt is meg kellett újítani. Az érsek leszögezte, hogy szép példa, erős ideál Asztrik személye, aki elkötelezetten keresztény volt, és magyarrá lett azáltal, hogy a magyar államiság kiépítésében, valamit legfőbb szimbóluma, a szent korona elhozatalában komoly szerepet vállalt.
Szent István király feltehetően 1002-ben, az első püspökségek között szervezte meg a kalocsai egyházmegyét, amelynek élére Asztrik személyében egyik legfontosabb támasza került. Nagy befolyása lehetett abban, hogy a püspökség - minden bizonnyal még Szent István életében - érseki rangra emelkedett. Asztrik egyaránt jártas volt az egyházi és a politikai tudományokban. Ez lehetett legfőbb oka annak, hogy István őt küldte II. Szilveszter pápához királyi koronáért és egyházi intézkedéseinek megerősítéséért. Asztrik jól oldotta meg feladatát, mert a pápa megküldte a kért koronát Istvánnak - emlékeztetett Balázs érsek.
Vízkeresztkor Jézus Krisztus három megjelenésére emlékezünk.
Születése által Isten fizikailag is megjelent a világban. A napkeleti bölcsek közvetítésével pedig a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre.
Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya kinyilatkoztatta szeretett Fia személyét.
Krisztus első csodatételekor a kánai menyegzőn világossá tette isteni erejét. Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy segíteni akar az egyes embernek: megmenteni és végül megváltani.
Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések hagyománya.
Epifánia ünnepe megmutatja, hogy az Úr minden emberhez eljött. A Megváltó Jézus születésével Isten vállalja az emberi életet és később a szenvedést is, hogy ezzel mindenki számára elhozza az üdvösséget, az örök élet reményét - hívta fel a figyelmet teltházas szentmiséjében Bábel Balázs.
Háttér:
Szent Asztrik élete
Szent Asztrik (Anasztáz-Asztrik, Szent, Ascherik, Ascerius, Aserik, Asrik; ? – Kalocsa, 1028 -1030) esztergomi, majd az első kalocsai érsek, térítő pap. Szent István 1000-ben Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért és áldásért.
Személyét gyakran egynek veszik Radla cseh származású későbbi prágai püspökkel. Radla Szent Adalbert nevelője és társa volt, 972-ben együtt tanultak Magdeburgban. Az Anasztáz-Asztrik nevet kolostorba lépésekor kapta. 976-ban II. Ottó német-római császár udvarába jutott. Ottó halála után (983) a már prágai érsek Adalberthez költözött. 992-995 között brewnowi apát volt. Magyarországra 996-ban Géza fejedelem kérésére jött, amikor Szent Adalbertnek nem sikerült megerősítenie pozícióját Csehországban és elhagyta Prágát, hogy segítse missziós munkáját a magyarok között. A Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) épített első magyar bencés kolostor apátja lett. Géza halála után Szent István tanácsosává nevezték ki.
Életéről így ír Hevenesi Gábor a 17. század végén:
„Asztrik pedig szent életének példájával szüntelenül a lelkek üdvösségéért fáradozott. A püspökségből önmagának sem tiszteletet, sem hasznot nem akart szerezni, hanem boldogságát Isten dicsőségében és a bárányok javában kereste. Az ország nagyon súlyos ügyeivel Rómába küldték, és Szilveszter pápánál oly sikerrel végezte küldetését, hogy a pápa angyali intéstől indítva, arany koronát, apostoli királyi címet és apostoli keresztet küldött, miként Szent István kérte tőle. Ettől kezdve a kereszt került az ország címerén a sas helyébe. Amikor Sebestyén, az első esztergomi érsek elvesztette szeme világát, három esztendőre Asztrik lett a helyettese. Az árváknak atyja, a szorongatottaknak menedéke volt, mígnem az Úr 1034. esztendejében, november 12-én, 70 éves korában el nem szólította, hogy megkapja az égben fáradalmai jutalmát. Méltó, hogy halála után tiszteljék azok, akiket az égre érdemes életre tanított a földön. Sok csodája közé tartozik egy halott föltámasztása is.”
999-ben Szent István őt küldte Rómába, hogy II. Szilveszter pápával tárgyaljon. Valószínűleg ekkor kapta meg püspöki kinevezését. A pápától megkapta a kért koronát és a regáliákat. Érdemeiért a pannonhalmi kolostor megkapta ugyanazokat a kiváltságokat, amelyekkel Montecassino rendelkezett. István megbízásából részt vett a II. Henrik által tartott zsinaton is, a majnai Frankfurtban, 1007-ben. Asztrik, Sebestyén érseket helyettesítette (1000–1012) megvakulása után. Bár egy idő után visszaszerezte a látását, és újból az érseki székbe került. Asztrikot, viszont az új kalocsai érsekség élére tette Szent István, hogy megtarthassa a rangját. Így létesült a második magyarországi érsekség.
Halálának ideje 1028 és 1030 közötti időre tehető. A bencés martirológiumba november 12-re ezt írták: „Esztergomban, Magyarországon Szent Anasztáz püspök és hitvalló, nagy életszentségű férfi temetése.” (Forrás: Wikipedia)
