A Sztárportréban Laár András!

Az, hogy valaki csókolózik valakivel, az pusztán jó. Abban a másodpercben, amikor a nőről azt gondolom, hogy ő az enyém, abban a pillanatban nekem fájdalmat okoz a féltékenységem révén, hogy ő csókolózik. Pedig maga a tett, az semmi, abban nincs semmi, ami fájdalommal teli, csak kizárólag az én agyamban lévő tévképzet miatt szenvedek, mert azt képzelem tévesen, hogy ő az enyém. Mivel ez az alap, hogy mindenki senkié, ezért az összes kisajátítással kapcsolatos nézet tévképzet, és szenvedést okozó. Kiderül, hogy amint megszűnnek a tévképzetek, és a tévképzetekből generált vágyak, abban a pillanatban már nincs szenvedés.”