„Romákról nem csak romáknak” – előadás a Wojtyla Házban
Képgaléria
Indián, Perzsián, Örményországon, majd Konstantinápolyon keresztül vándorolva jutottak el Európába cigány nemzetiségű emberek. Eltérő kultúrájuk miatt sehol nem fogadták őket szívesen, egyedül Zsigmond királyunk nem közösítette ki törvényileg a romákat, ezért vándorlásuk során jelentős hányaduk itt a Kárpát-medencében telepedett le - jelentette ki Csonka Imre.
Hazánkban a 14-15. században jelentek meg nagyobb számban, majd a 17. században újabb nagy létszámú csoportok érkeztek. Mária Terézia viszont már rendeletekkel korlátozta mozgásterüket: megtiltotta számukra a vándorlást, valamint az uralkodó szigorú születésszabályozást vezetett be a cigány lakosságot érintően, mindezekkel gyakorlatilag röghöz kötve őket, ami egyet jelentett a helyben maradással, ez pedig merőben ellentétes volt ősi hagyományaikkal. A „kalapos király” II. József folytatta anyja cigánypolitikáját. Nem csoda hát, hogy évtizedekkel később számosan részt vettek közülük az 1848-49-es szabadságharcban - hangzott el az előadáson.
A roma társadalom elitjét a zenészek képezték, akik jelentősen növelték hazánkban a cigányság ázsióját. 1888-ban Nagyidai Sztojka Ferenc megalkotta az első cigányszótárt. 1893-ban írták össze először a roma populációt; akkoriban számukat 275 ezer főben állapították meg. A 19. század jelentős romlást hozott társadalmi helyzetükben, amikor - a zsidó lakossággal egyetemben - úgymond „alacsonyabb népfajnak” nyilvánították a cigányokat. A II. világháború időszaka jelentette a hátrányos megkülönböztetés csúcsát. E korszakra jellemző, hogy egyetlen éjszaka alatt 3000 magyarországi cigány embert öltek meg az auschwitzi gázkamrákban.
1945-ben kihagyták őket a földosztásból, a szocializmus évtizedeit azonban - ami a cigányságot illeti - aranykorként jegyezte fel a történetírás - hangoztatta az előadó. A romák döntő többségének volt munkahelye, gyermekeiket iskolába járatták. Az úgynevezett „cigányiskolák” létrehozását viszont nem igazolta vissza helyes lépésként a történelem. Az ilyen oktatási intézményekben kevesebbet kellett teljesíteni, alacsonyabb volt a követelményszint, ezért az itteni tanulók tudása nem ütötte meg a szükséges mércét, ennek következményeként hátrányt szenvedtek más diákokkal szemben. E körülmény konzerválta lemaradásukat az iskolarendszerben, mely végső soron gátat emelt további karriercéljaik megvalósítása elé.
A rendszerváltást követően munkahelyeik zöme megszűnt, és ezzel elkezdődött a hazai cigányság máig tartó vesszőfutása. Az időközben eltelt közel harminc esztendőben generációk nőttek fel úgy, hogy javarészt nem látták szüleiket munkába menni.
Mindazonáltal manapság mintegy 800 ezer főre tehető a hazai cigányság lélekszáma. 87%-uk magyar anyanyelvű, maradékuk őseik nyelvét is megtartotta. Jobbára a keleti országrészben, főként Borsodban, Nógrádban, Szabolcsban élnek.
A cigány családokban átlagosan kétszer annyi gyerek születik, azonban jóval rövidebb ideig élnek többi honfitársaiknál. Születéskor várható élettartamuk nők esetében kevesebb mint 60 év, a férfiak pedig jó, ha 55 esztendeig élnek. Egészségi állapotuk lényegesen rosszabb az átlagnál; a hepatitisz rendkívül jellemző betegség közöttük, emellett tizenötször több szív- és érrendszeri megbetegedés tapasztalható náluk, melynek fő oka az egészségtelen (zsírokban gazdag) táplálkozás és a dohányzás.
A cigányságot érintő beilleszkedési zavarok fő oka az írásbeliség hiánya - habár ma már alig akad közöttük analfabéta -, ezen felül a motiválatlanság, továbbá iskolákban a tanár-diák viszony előítéletes mivolta. A roma szülők javarészt szeretnék, ha gyermekeik - úgymond - többre vinnék, mint ők maguk, de ebben a sajátos szociokultúrában gyakorta „megakadnak” a taníttatás folyamatában. Ennek következménye, hogy sokan 16-17 éves korukra fejezik be az általános iskolát, ha egyáltalán. Felsőfokú végzettséggel mindössze 2%-uk rendelkezik.
Javaslatként elhangzott, hogy iskolakezdés előtt felkészítőt kellene a cigány tanulók számára indítani, melynek keretében fokozatosan behozhatnák tudásbeli elmaradásukat. További megoldás lehetne az integráció, vagyis ha két-három roma gyermeket iskoláznának be minden osztályba, így a diákok, illetve tanáraik kölcsönösen megismerhetnék egymás kultúráját, ami segítené a tolerancia kialakulását. Az ismerethiányból származik ugyanis a félreértések döntő többsége. Ildomos lenne több cigány származású pedagógust, illetve asszisztenst alkalmazni az iskolákban, könnyebbé téve a kapcsolatteremtést, valamint a megfelelő viselkedési normák elsajátítását.
Az integrációt szolgálja Kecskeméten a Mezei utcai közösségi ház, mely - hovatartozástól függetlenül - számos szolgáltatással áll a lakosság rendelkezésére. És a pozitív példák sajtóbeli bemutatásával a média is tehetne a romák felzárkóztatásáért - hangoztatta az önkormányzat osztályvezetője.
Akikre pedig büszke lehet a hazai és nemzetközi cigány társadalom: például Mága Zoltán hegedűművész, Bangó Margit előadóművész, külföldről Charlie Chaplin, Elvis Presley, Kalkuttai Szent Teréz (Teréz anya).
