Kecskeméti kötődésű művész vette fel a fuvolaszonáták nagykönyvét
Ittzés Gergely nemcsak koncertező művészként, de családján és személyes kapcsolatain keresztül is jól ismert városunkban, hiszen fuvola-tanulmányait a kecskeméti Kodály Iskolában Dratsay Ákos növendékeként folytatta. Majd a Zeneakadémián Prőhle Henriknél végzett, és itt nagy hatást tettek rá Kurtág György és Rados Ferenc kamarazene órái. Diploma után egy évet a nemzetközi Prágai Mozart Akadémián, majd néhány hónapot Kanadában, a Banff Centre for the Arts művésztelepen töltött. Részt vett számos mesterkurzuson, és díjat nyert több hazai (1982, 1986) és nemzetközi versenyen (Róma 1987, Duino 1988, Szeged 1992). 1998-ban Lengyelországban a Zenei Egyéniségek Második Nemzetközi Aleksander Tansman Versenyének Nagydíját nyerte. 1992-ben és 2003-ban a Szerzői Jogvédő Hivatal nívódíját kapta az új magyar zene tolmácsolásáért. 1998-99-ben Fischer Annie ösztöndíjas volt, majd 2001-ben Liszt-díjjal tüntették ki. Persze egy ilyen nagy - korstílusokon átívelő - vállalkozáshoz egy nagyon felkészült és különleges művészi erényekkel felvértezett előadó szükségeltetik.
A legjelentősebb nemzetközi fuvolafesztiválok vendége volt többek közt New Yorkban, Párizsban, Manchesterben, Freiburgban, Pekingben, Brazíliában és számos más országban; a híres New Yorki Carnegie Hallban 2014-ben debütált. Gyakran szerepel a hazai kortárszenei együttesekkel és ad szólóesteket, de a jazzbe is elkalandozik alkalmanként. Az UMZE Kamaraegyüttes tagjaként szólista szerepben is számos alkalommal lépett fel és készített felvételt Eötvös Péter vezetésével. Matuz István közvetett és közvetlen hatásának köszönhetően figyelme korán a legmodernebb fuvolatechnika felé fordult, a megismert új lehetőségek ihlették saját kompozícióit is. Az általa megálmodott és 2012-ben megjelent Flouble nevű szoftver és DVD-Rom mintegy 500 kettősfogást mutat be, és bevezet a többszólamú fuvolajáték titkaiba. Mára már tanárként, szakkönyvek írójaként, és előadóként is nevet szerzett: kurzusokat és a kiterjesztett technikáról szóló előadásokat tartott Magyarországon, Brazíliában, Kanadában, Kínában, az Egyesült Államokban és Európa számos városában.
Számos magyar és külföldi zeneszerző komponált és ajánlott műveket Ittzés Gergelynek. 1996 óta a győri Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Intézetének tanára egyetemi tanári rangban. Habilitációjára 2007-ben került sor. A 2009-ben megjelent Lexikon der Flöte külön szócikkben foglalkozik munkásságával. Eddig mintegy 15 CD lemeze jelent meg szólistaként és most kezdődött el A fuvolaszonáták nagykönyve című hétrészes CD sorozatának megjelentetése a Hungarotonnál.
Ittzés Gergely hamarosan megjelenő CD sorozatáról a következőket árulta el: „Reménytelen vállalkozás, hogy egy fuvolás összefoglalja hangszere irodalmát. Szerencsére! Ez ugyanis azt jelenti, hogy még a hegedű-, zongora- vagy dalirodalomhoz képest oly szűkös fuvolairodalom is túl gazdag ahhoz, hogy minden figyelemre méltó darabját összegyűjtsük és lemezre rögzítsük. A sorozat 7 lemezén körülbelül 9 óra alatt 34 szonáta szólal meg. Az anyag egy része minden zenehallgató által ismert, egy másik része minden fuvolás által ismert és van egy harmadik, ahol rejtett kincseket próbálok beemelni a köztudatba, amikről úgy gondoltam helyük van a standard fuvolarepertoárban. A sorozat a 18. századtól járja be a fuvolás repertoárt egészen a 20. század közepéig."
A fuvolaszonáták nagykönyve Első kötete a XVIII. század fuvolaszonátáinak világába vezeti el a hallhatót három - ma is eredetinek tekintett - Johann Sebastian Bach, két Carl Philipp Emanuel Bach, valamint egy-egy Handel és Mozart szonáta felvételével, melyekben Anthony Newman csembalón, illetve Szilasi Alex zongorán kíséri Ittzés Gergely fuvolajátékát. Hétrészes sorozata első lemezén Ittzés Gergely ezen a hét szonátán keresztül mutatja be a barokk, a rokokó és a klasszikus korszakok fuvolazenéjét. A műveket modern fuvolán szólaltatja meg, de a korhű előadási gyakorlat figyelembevételével. Az eredeti obligát billentyűs szólamok zongorán, a continuo kidolgozások csembalón hallhatóak. Bevallásuk szerint az autentikus praxis szempontjai mentén a művészek analitikus, mégis spontán előadásra törekedtek, és kétség nem férhet hozzá, hogy a kor óriásainak magas színvonalú műveivel szemléltetik a kor irányzatait.
A fuvolaszonáták nagykönyve Második kötete a Romantikus szonáták miliőjét idézi - a fentieknél kevésbé ismert szerzők eredeti fuvolaszonátáin át reprezentálva a korszak különböző törekvéseinek hangulatát. Donizetti könnyed biedermeier hangulata az operák világát, Friedrich Kuhlau romantikája a szalonok kifinomultságát, Carl Reinecke - a fuvolisták számára különösen kedves - „Undine" szonátája a programzenék hangulatát, Sigfrid Karg-Elert darabja pedig már a századvégi szecesszió kevert hatásait képezi le a muzsika nyelvén. Ittzés Gergely játszótársa itt a kiváló zongorista: Nagy Péter.
Bár a barokk korban a fuvola nagyon népszerű volt, és rengeteg kompozíció született az akkoriban feltalált és újdonságnak számító querflötére - azaz harántfurulyára, ahogy akkor hívták - a romantika korában már inkább zenekari hangszerként tekintettek rá. Éppen e században a fafuvola megújult, billentyűket kapott, majd fémből kezdték készíteni - és ezáltal a hangszer hatalmas változáson ment át, mégis kevés szonáta íródott fuvolára. Ezzel együtt, a hétrészes sorozat második lemeze a teljes romantikus korszakot felöleli a kiváló ízléssel kiválogatott művek révén. Egy egész évszázadot mutat be a virágozó polgári zenei élet elegáns és improvizatív darabjaitól kezdve Reinecke tipikus XIX. századi programzenéjén át az excentrikus német zeneszerző: Karg-Elert kevésbé ismert, de annál erőteljesebb és színesebb szecessziós szonátájáig.
Ittzés Gergely előadásában nagy élmény volt ezeket a szonátákat végighallgatni - esetenként pedig felfedezés is. A művész szépen formált, személyes hangulatú játéka, mindvégig emberi arcú, érzéseket leképező perfekcionizmusa nagyszerűen párosul kiváló billentyűs-társainak hasonlóan kiváló játékával. Úgy játszanak, ahogyan az A nagykönyvben meg van írva
Komlós József JR
