Ailer Piroska: Valódi életpályamodellt nyújt a duális képzés
Mennyire vált be a duális képzés Kecskeméten?
Már 2013-ban, a duális képzés elindítása után egy évvel is látszott, hogy a „kecskeméti modellként" ismertté vált képzés jól működő, népszerű modell, lehet rá támaszkodni. A Mercedes-Benz 2008-as kecskeméti gyárépítési döntése, a 2012-ben elindított járműmérnöki képzés, majd a kapcsolódó beszállítók fejlődése, lendületet adott a főiskolának és megerősítette azt az igényt, hogy a mérnökképzésünket fejleszteni kell. A mai fiataloknál fontos szempont - ezt tapasztaljuk a Nyílt Napokon és a különböző pályaválasztási kiállításokon is -, hogy lássák maguk előtt jövőbeli lehetőségeiket, lehetséges munkahelyüket, életpályájukat, hogy a leendő diplomájukkal mire jutnak. Sokkal tudatosabbak 18 évesen, mint mi voltunk annak idején, már ilyen fiatalon tudni szeretnék, milyen pozíciót érhetnek majd el, és persze, hogy mennyit fognak keresni. Ezzel számunkra is nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalatokkal való együttműködés, a vállalatok igényeinek a képzésbe való leképezése jó irány, és ezt erősíteni kell. Ennek egyik fontos eredménye, hogy saját felméréseink szerint hallgatóink 56 %-ának már a végzés előtt van állása és 86 %-a a szakmájában tud elhelyezkedni a végzés után fél éven belül.
Miért döntöttek úgy, hogy bővítik az egyetem képzési portfólióját?
Az integráció előtti Kecskeméti Főiskola „klasszikus" képzési területei a műszaki, az informatikai, az agrár és a pedagógusképzési területek voltak. Néhány évvel ezelőtt - elsősorban a vállalati visszajelzésekből kiindulva - alakult ki az a terv, hogy ezt a portfóliót érdemes lenne bővíteni a gazdaságtudományi szakokkal. A gondolatot rövidesen tettek követték és mára már működik az első gazdaságtudományi szakunk, a gazdálkodási és menedzsment alapszak, amely nagy örömünkre sok jelentkezőt vonzott. A hallgatók első visszajelzései pedig nagyon pozitívak, így mindenképpen sikeresnek tekinthető ez a kezdeményezésünk.
Hogy állnak a diákokért folyó versenyben?
Érdekes dolog, hogy a többi felsőoktatási intézménnyel együttműködünk, például a tudományos munkákban, kutatás-fejlesztési projektekben, pályázatokban, ugyanakkor versenytársak is vagyunk, ahol a verseny elsősorban a hallgatókért folyik - különös viszonyrendszer, ami minket összefűz. A vidéki felsőoktatási intézmények általában egy bizonyos földrajzi körben tudnak hallgatót magukhoz vonzani, ez a „beiskolázási körzet" kb. 50-60 km sugarú kört jelent. Az integrációval persze ez a kép is átalakulóban van, hiszen Szolnok, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye is közel került hozzánk és ezzel vélhetőleg újabb potenciális jelentkezőket tudunk megszólítani. A hallgatói létszám nagyban függ a demográfiai mutatóktól is, amelyek szintén nem a mi malmunkra hajtják a vizet. Nálunk mégsem csökken a hallgatói létszám, sőt bizonyos területeken még növekszik is. Ebben természetesen az is benne van, hogy új szakokat indítunk, most például a logisztikai mérnök alapszakot, és felnőttképzéseink is igen keresettek.Ez utóbbi még kiaknázatlan terület, és kétségkívül van hová fejlődnünk, mindenképp szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni rá a jövőben. Ebben természetesen az is benne van, hogy új szakokat indítunk, most például a logisztikai mérnök alapszakot, és felnőttképzéseink is igen keresettek. Ez utóbbi még kiaknázatlan terület, és kétségkívül van hová fejlődnünk, mindenképp szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni rá a jövőben.
Mennyire vált ismertté országosan az egyetem?
A Kecskeméti Főiskolát jól ismerték a környéken, és úgy tapasztaltam, hogy nagyon erős a ragaszkodás az intézményhez. Ugyanakkor a Mercedes-Benz gyárépítési döntése óta eltelt 9 év rekordsebességű változást hozott, a duális képzés szinte „védjegyünké" vált és az egyetemmé válásnak is elsősorban a pozitív hozadékát érezzük. Jegyzett intézménnyé váltunk, és szemléletben is sokat változtunk. Remélhetőleg az integrációt követő stabilizációs időszak után a további ambiciózus terveink is hamarosan megvalósulhatnak.
Labdába rúghat egy vidéki egyetem a külföldiekkel szemben?
A jövő egyik legfontosabb terve, hogy az egyetem nemzetközileg is látható intézménnyé váljon, külföldi hallgatókat is képes legyen vonzani. Persze ez ismét egy hosszú folyamat lesz, de megvannak azok a tervek és lehetőségek, amelyek segítenek bennünket ezen az úton. A jelenlegi helyzetben inkább az Erasmus program által biztosított lehetőségekkel próbálunk minél jobban, minél nagyobb oktatói és hallgatói számban élni, egyre több hallgatónk veszi igénybe a külföldi tanulás lehetőségét, illetve van nálunk is néhány olyan terület, amelyek népszerűek a külföldi hallgatók körében is, például Kodály neve hívószó itt Kecskeméten. Sajnos sokak számára még mindig korlátot jelent a gyenge nyelvtudás. Azok előtt, akik stabil idegen nyelvismerettel érkeznek hozzánk, a külföldi lehetőségek sora tárul ki.
Kapnak-e bármiféle támogatást ehhez?
Kiemelt támogatónk a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány, amelynek célja elsősorban Kecskemét gazdasági felsőoktatásának segítése, a pénzügyi szakemberképzés támogatása. Az alapítványi céloknak megfelelően zajlik köztünk az együttműködés immár 3 éve, az Alapítvány megalakulása óta. Támogatásokon keresztül jut forrásokhoz az egyetem, amit az oktatói kör bővítésére és a tananyag fejlesztésére használunk föl, és a hallgatóink is ösztöndíjhoz, támogatáshoz juthatnak ezáltal. Közös, nagy tervünk, hogy felépítsük azt a campust, ami a tervek szerint 2018 közepére-végére készül majd el, és ahol Kecskeméten a „Nyugati-kapu" fejlesztési övezetében, mintegy 5 hektáros területen, több mint 30 ezer négyzetméteren öt épület, oktatási, igazgatási-adminisztrációs, könyvtár, kollégium, és kulturális központ szolgálja majd a jövő nemzedékének képzését.
