Dr. Mező Mihályra emlékeztek a kecskeméti Városházán
Dr. Mező Mihályt végakarata, kívánsága szerint szűk családi körben temették el. Most pedig azért gyűltek össze a városházán, egykori munkahelyén, ahol kisebb megszakításokkal 1946-tól 1987-ig dolgozott, hogy megemlékezzenek róla.
Dr. Mező Mihály életútját Kriskó János főiskolai docens, a Kecskeméti Televízió szerkesztője idézte fel:
Irsán született 1928. szeptember 6-án. Elemi és középiskoláit a hírös városban végezte. Később az ELTE-n cum laude minősítéssel jogi diplomát szerzett. 1946-tól Kecskeméten, a Városi Tanács alkalmazásában állt. Ideiglenes kisegítő alkalmazottként kezdett, azután a ranglétrát végigjárva 8 évig a város tanácselnöke volt. Reile Géza hatására a városépítést tartotta legfontosabb feladatának. Sokévi munkássága révén új városi értékek, intézmények születtek: Bozsó Gyűjtemény, Nemzetközi Kerámia Stúdió, Szabadidőpark, Kecskemétfilm, Kodály Intézet, Planetárium, Margaréta Otthon, SOS Gyermekfalu, Vadaspark, Városszépítő Egyesület, KTV. Szorgalmazta a korszerű városias viszonyok kialakítását, 30 éves távlatra készíttetett Általános Rendezési Tervet. A régi putriváros lebontását és 160 új cigánylakás építését ő irányította. Elősegítette a Képtár elhelyezését a Cifrapalota épületében. Az evangélikus templomot takaró bazársort lebontatta. Az arborétum területét átadta az erdőgazdaságnak, a Népi Iparművészeti Gyűjteményt a régi serház épületében helyezte el. A Kodály Centenárium évében szólalt meg először az általa készíttetett városházi harangjáték. 1986-ban a Városok Világszövetsége Végrehajtó Tanácsának kijevi ülésén a magyar városokat képviselte. Közéleti munkáját számos elismeréssel jutalmazták: Belügyi Igazgatás Kiváló Dolgozója, Szocialista Munkáért Érdemérem, Munka Érdemrend ezüst és arany fok., Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fok., Hild János- és Kada Elek-díj.
Kriskó János így fejezte be beszédét: „Dr. Mező Mihály pályafutásának ez a néhány kiragadott példája is markánsan bizonyítja, hogy valóban mindig Kecskemét jobbításán, élhetőbbé tételén dolgozott. Egész tevékenységével és emberi magatartásával méltóvá vált arra, hogy hosszú-hosszú időn át megőrizze őt a kecskemétiek emlékezete."
Az egykori tanácselnök pályafutásának ismertetését követően Varga László nyugalmazott református lelkész, Kecskemét korábbi országgyűlési képviselője, aki 1980-1990 között tanácstag volt Kecskeméten, emlékezett meg Mező Mihályról. Majd ugyanezt tette Fodor István, a Fodor cukrászda tulajdonosa is. Mint kiderült, annak okán, hogy 1956-ban, még a forradalom előtt, Dr. Mező Mihály mentette meg egy párthatározat „elszabotálásával" a családjukat attól, hogy a város egy emblematikus „intézményét" a Fodor Cukrászdát bezárják.
Legvégül a család nevében Dr. Mező Mihály fia, Dr. Mező Tibor állatorvos emlékezett édesapjára. Aki elcsukló hangon olvasta fel azokat a sorokat, melyeket édesapja néhány éve, szívműtéteit követően vetett papírra:
„Már készülődőm! Eltemettem drága szüleimet, édesanyámat, édesapámat, túl vagyok több súlyos betegségen. Iskolatársaim, barátaim, munkatársaim sorra költöztek el... Amikor ezeket a sorokat olvassátok, lelkem már elhagyta földi életem testi kereteit. Az anyagtól megszabadultam, elhagytam a vélt örömeit, terheit. Már az örökkévalóság tér és időnélküli világában napozom. Itt fogunk újra találkozni!
Megbékéltem mindennel, és mindenkivel. Elégedett szívvel lépem át a nagykaput, nem éltem értelmetlenül.
Szüleimnek jó és hálás gyermeke voltam, vallásos neveltetésem és hitem, a jó úton tartott. Minden rendszerben, hiszen többen is éltem, csak az embereket és Kecskemét városát szolgáltam. Segítettem az üldözötteket, rászorulókat, nincs már tartozásom senkinek. Szeressétek egymást és emlékezzetek rám..."
Dr. Mező Mihályról egy 90-es évek végén készült portréfilmmel emlékezik meg Kecskemét, mely február 19-én, vasárnap 17 órakor lesz látható a Kecskeméti Televízióban.
