Másodszor is felmentették a bugaci légikatasztrófa vádlottjait
2007. augusztus 2-án este zuhant a földre a Ballószögben gyártott Corvus Corone MK II-t típusú repülő, amelyben életét vesztette a tázlári Őri Ferenc (†47) pilóta, és holland állampolgár utasa. Az ügyben hosszadalmas nyomozást követően 2012. nyarán emeltek vádat. A három férfit V. Andrást, valamint S. Sándort és P. Jánost, a ballószögi repülőgépgyárban a gyártást irányító mérnököket, illetve minőségellenőrt vádolta az ügyészség. Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt állították bíróság elé őket.
A Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság által folytatott hosszadalmas nyomozás végén egyébként így zárták le a rendőrök az ügyet: „A rendelkezésre álló adatok alapján az egyértelműen nem volt megállapítható, hogy a repülőgép a pilóta, avagy a nem megfelelően megépített repülőgép hibája miatt zuhant le."
Ami biztos: Őri Ferenc magyar és Tatar George holland állampolgárok életüket vesztették. Szecskává forgácsolódott repülőgép alkatrészeket, és emberi maradványokat szedtek össze aprólékos gondossággal, több száz négyzetméternyi területről a bugacpusztaházi akácerdőben aznap éjjel a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) szakemberei. Az is biztosnak tűnik, hogy a repülő oktatói jogosítvánnyal is rendelkező tázlári pilóta vezette az utolsó, tragikus útján a repülőt. (Lehetőség lett volna ugyanis a gépen arra, hogy az utas irányítson). Őri Ferenc összeroncsolt holttestét a törmelékek között fedezték fel a kutatók. A gép holland utasa viszont a zuhanás következtében kiesett a gépből. A roncstól mintegy 5-10 méternyire, több darabra szakadva találta meg az elsőként a helyszínre érkező kutatócsoport.
Az iszonyatosan összetört repülőt Ballószögben gyártották. A papírok szerint a repülő tulajdonosa egy lízingcég volt, üzembentartója pedig a Ballószögi Corvus Aircraft Kft. Egy 2007. június 7-én kelt üzembetartási szerződésben viszont már az állt, hogy gép tulajdonosa Őri Ferenc tázlári cége.
A baleset után egy évet kellett várni arra, hogy elkészüljön a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) független szakmai vizsgálatának zárójelentés tervezete. Ebben még úgy fogalmaztak, hogy nem pilótahiba, hanem a repülőgép műszaki alkalmatlansága miatt történhetett a baleset. A KBSZ úgy vélte, hogy a gép a lezuhanását megelőzően gyakorlatilag széthullott a levegőben.
A vádiratban is az szerepelt, hogy a repülőgép tervezése, gyártása során olyan szakmai szabályszegések történtek, amelyek önmagukban hordozták a repülőgép hirtelen, nem várt meghibásodásának, illetve szétesésének reális esélyét. A balesetet szenvedett repülő gyártásában, tervezésében pedig a vádhatóság szerint V. András, a Corvus Aircraft Kft. vezetője, S. Sándor tervező főmérnök, valamint P. János vettek részt. Ezért emeltek ellenük vádat.
A Kecskeméti Járásbíróságon az első kör végén 2014-ben azt mondta ki a bíró, hogy szabályszegés a vádlottak terhére nem állapítható meg. Az ügyész azonban az ítélet ellen, a bűnösség megállapítása miatt azonnal fellebbezett.
Így került az ügy a Kecskeméti Törvényszékre, ahol másodfokon új eljárásra kötelezték az első fokú bíróságot. Ennek a büntetőpernek lett ma vége, és a bíró kimondta, hogy nem bizonyítható a három vádlott bűnössége.
Demeter Gábor bíró elmondta: a három vádlottat bizonyítottság hiányában mentette fel a bíróság, ugyanis sem az összeszerelésnél, sem a tervezésnél nem volt bizonyítható olyan szabályszegés, aminek következtében emberéletek kerültek volna veszélybe, ráadásul a gép hatósági engedélyt is kapott a repülésre.
A vádirat lényege szerint a vádlottak, a két mérnök és egy minőségellenőr irányítása mellett nem az előírásoknak megfelelően szereltek össze a Corvus Corone MK II. típusú repülőgépet, és ezzel a személyzetet veszélynek tették ki.
A gép 2007-ben Bugac környékén zuhant le, két utasa életét vesztette. A baleset oka máig ismeretlen, ez nem is képezi az eljárás tárgyát.
A vádlottakat az elsőfokú bíróság 2014 szeptemberében bizonyítottság hiányában felmentette. Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett. A Kecskeméti Törvényszék 2015 áprilisában új eljárást rendelt el, mivel úgy ítélte meg, hogy a Kecskeméti Járásbíróság eljárási szabálysértést követett el, indoklási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget, a bizonyítékokat nem értékelte megfelelően.
Gaál Tibor ügyész az ítélethirdetést megelőzően elmondta: a vizsgálatok során megállapítható volt, hogy a repülőgép építésekor gyártástechnológiai, anyagfelhasználási és minőségellenőrzési hibák történtek. Mint mondta, ezek a hibák magukban hordozták annak veszélyét, hogy a repülőgép a levegőben váratlanul széttörik, és közvetlenül veszélyeztették a motor biztonságos és zavartalan üzemanyag-ellátását.
Sulyok Miklós ügyvéd kiemelte: a védelem gondolatmenetét is alátámasztó szakértői vélemény szerint a helyszínelést indokolatlanul rövid idő alatt, kedvezőtlen látási körülmények között, éjszaka végezték el, majd a napfelkeltét követően a roncsokat rögtön elszállították a jakabszállási repülőtérre.
Bizonyosságot nyertek a helyszínelés során elkövetett szakmai hibák és szabálytalanságok is, így a szakértők - mivel nem tudtak biztos, objektív alapokból kiindulni - mindössze hipotetikus és elméleti megállapításokat tettek - fogalmazott.
Az ítélet nem jogerős, mivel a döntés ellen az ügyész pénzbüntetés kiszabásáért fellebbezett. A nyomozás során és a két eljárásban felmerült csaknem kétmillió forint költség az államot terheli.
(MTI)
