Újfent a gombákról hallhattak hasznos információkat a Wojtyla Ház gondozottai
Képgaléria
Egyik tévhit például, hogy a „csigarágta” gomba biztosan alkalmas emberi fogyasztásra. Ez nem igaz, ugyanis a csiga hidegvérű élőlény, és mint ilyen, képes az anatoxint lebontani, míg a melegvérű állatok és az ember nem. A gyilkos galócában megtalálható amanitin csak a melegvérű állatokra hat, tehát a csiga által megrágott gomba még lehet mérgező - derült ki az előadáson.
Másik téves elképzelés, hogy a kalapbőr lehúzásával a gombát méregteleníteni lehet. Ezzel szemben a gyilkos galóca a kalapbőr lehúzása és forrázása után is megtartja méreganyagát - hívta fel a figyelmet Horváthné Terike.
Van, aki úgy hiszi, a „rossz” gombák már külsőre is taszítóak, nyálkás felszínűek vagy kellemetlen szagúak. Sajnos ez nem így van: a legveszélyesebb galócafélék kifejezetten szép formájúak - hangoztatta az előadó.
Helytelen az a hiedelem is, hogy a gombás étel után nem szabad szeszesitalt fogyasztani. Úgy helyénvaló, hogy bizonyos fajok elfogyasztását követően tilos alkoholt inni. Például a ráncos tintagomba olyan anyagokat tartalmaz, amelyek alkohollal keverve rosszullétet idézhetnek elő, ezért evése előtt, közben és után 24 óráig valóban kerülni kell az alkoholfogyasztást.
Nem félni kell a gombáktól, hanem megismerni - hangsúlyozta a szakértő. Ezért a gyűjteményt mutassuk meg szakembernek; csak az általuk jóváhagyottak fogyaszthatók teljes biztonsággal. Vizsgálatkor az egész mennyiséget adjuk át, ne csak egy-egy példányt - szólt a figyelmeztetés.
Az összeszedett gombákat kisebb zsákokba, kosárba, papírdobozba helyezzük, műanyagzacskót semmiképp ne használjunk, mert befüllednek, és mire szakavatott vizsgálóhoz kerülnek, megromlik az egész.
Az ismeretlen fajokat elkülönítve gyűjtsük, mert ha akár egyetlen mérgező példány vegyül közéjük, tönkreteheti az összeset, ugyanis még a letöredezett lemezkék is súlyos mérgezést okoznak - tűnt ki a Gombász és Gyógynövényklub vezetőinek szavaiból.
