Helvécia 125 éves – Élő zenével és disznótorral várták az ünneplőket
Képgaléria
Élő zene és igazi „Terülj, terülj asztalkám!”: nyárson sültek, hurka, kolbász, tepertő, töltött káposzta, körömpörkölt, savanyúság, kemencében sült lángos, borok, pálinkák, ásványvíz és tea - ilyen étel- és italkínálattal, no meg fergeteges ünnepi hangulattal, töménytelen mennyiségű jókedvvel várták mindazokat, akik elfogadták Helvécia Nagyközség Önkormányzata meghívását, és eljöttek a település fennállásának 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre. Mint a helyszínen kiderült, legalább négyszáz főt vonzott a nagyszabású beszélgetős-étkezős esemény. Kora délután Garaczi János Venesz-díjas mesterszakács, Helvécia díszpolgára és csapata értékelésében kihirdették a tortasütő verseny eredményét. Az igazi nyertes azonban a vendégsereg volt, akik az utolsó falatig elfogyasztották a tucatnyi íncsiklandozó ízű és küllemű édességet. A hűvös időt tábortűz melege enyhítette. A disznótoros ételeket a HolloGasztro szállította és tálalta fel.
Balogh Károly polgármester és Tóth Gyuláné Vezsenyi Éva helytörténész felidézte a település múltját:
A szultáni birtok Kecskemét térségében elpusztult települései közé tartozott a Ballóság és Therekegyháza puszta. A török kiűzése utáni évszázadok szinte nyomtalanul peregtek el a mai Helvécia területén.
1870 után a történelmi borvidéket elpusztító filoxéravész értékelte föl a gyökértetűtől védett homoki területet. Kiderült, hogy a laza, homokos talajba belefullad a kártevő. Addig csak kevesen "hátha alapon" próbálkoztak a fürtös, bogyótermésű növénnyel. A hajdani Kentyegházán Sigray János és neje, Jalsoviczky Karolin 3 holdon kísérletezett, sikerrel. Mások is követték a több száz holdas birtokosok példáját.
Kiderült, hogy jól fizet a gyümölcs is. A századfordulón már jó híre volt a köncsögi szőlőnek, diónak, almának. Nevét és határainkon túli ismertségét azonban egy svájci születésű pedagógusnak köszönheti Helvécia. Báró Eötvös József kultuszminiszter hívta 1870-ben Magyarországra Heinrich Eduard Weber svájci képezdei tanárt. Első munkahelyén, Balatonfüreden ismerkedett meg magyar szőlősgazdákkal, a filoxéra pusztításaival. A munkát az emberformálás legfőbb tényezőjeként tekintő tanár által vezetett oktató-nevelő szeretetház is foglalkozott szőlőműveléssel. Ügyintézés közben ismerkedett meg az 1883-ban alapított, nemesített szőlővesszőket százezer számra előállító kecskeméti „kormányszőlő” felügyelőjével. Gábor József összehozta Miklós Gyulával, a telepítések kormánybiztosával. Beavatta nagy tervébe: 200 családnak megélhetést adó szőlőtelepet kíván létesíteni a Duna-Tisza közén. A politikus ajánlotta elgondolásai kivitelezésére Kecskemétet. A helyi közgyűlés, és mindenekelőtt Lestár Péter polgármester támogatta Wéber Ede földvásárlási kérelmét. A th. bizottság azzal a feltétellel szavazta meg 1891. november 20-án 2000 hold eladását, ha azonnal megkezdik a telepítést. Megkapták az ígéretet. Az időközben megalakult, svájci és magyar polgárokat egyesítő "Helvetia" közbirtokosságnak egy esztendő múltán hivatalosan is átadtak a Ballószög-dűlőben mintegy 600, a Fehértó-dűlőben hozzávetőlegesen 1400 katasztrális holdat.
1892 tavaszán bandukolt ki a kecskeméti állomásról a pusztába a Zala-, kisebb részből Veszprém megyéből érkezett, megélhetést itt remélő 88 magyar és 17 német anyanyelvű család. Új lakóhelyüket ettől kezdve nevezték az alapító iránti tiszteletből Helvéciának.
A következő év őszén már 129 kis alapterületű ház adott oltalmat az embertelenül nehéz munkát végző telepítőknek. Megnyílt az első bolt, még az ezredévi ünnepségek előtt felépült az első iroda, orvosi rendelő és szülésznői lak. (Igaz, hosszú évtizedekig nem tudtak állandó orvost letelepíteni.) A Helvéciát érintő vasútvonal átadása után egy évtizeddel, 1905-ben megteremtették a további fejlődés főbb feltételeit. Kiegyeztek 79 telepessel, akik örök tulajdonul 3 holdat, 1 holdat pedig használatra kaptak. Wéber Ede a vasútállomás közelében a miremári kastély mintájára új lakóházat és alatta hatalmas pincét, valamint présházat építtetett. 1898-tól többször eladtak egyszáz-többszáz holdat. Magát a szőlőtelepet 1911-ben az Országos Földhitelintézet vásárolta meg. Az általuk alapított részvénytársaság részvényeit egy gyöngyösi érdekeltség szerezte meg.
Az első világháború kitörésekor már 1300-an laktak a pusztán. Közülük több mint 200-an harcoltak az európai csatatereken. Az alapító svájci állampolgár fia, Wéber Aladár huszárkapitányként szerelt le. Talán a 24 hősi halott iránti tiszteletből létesítettek Kecskemét óriási határában az elsők között köztemetőt Helvécián. Több mint húszan rokkantan kerültek vissza családjukhoz.
Az életmódot is meghatározta a birtokszerkezet átalakulása. A harmincas évek második felében 10 holdig terjedő nagyságú törpebirtoka 180, kisbirtoka (10-100 holdig) 60 gazdának volt, ennél több földet 3-an birtokoltak.
1944. október utolsó napján foglalták el a szovjet csapatok Helvéciát. 1949-ben a bekötőúttal, a Kecskemét-kiskőrösi keskeny vágányú vasútvonal üzembe helyezésével közelebb került Helvécia az 1950-től megyeszékhely Kecskeméthez.
Két év múltán adták át az első mélyfúrásos kutat. 1961-ben gyulladtak ki az elektromos lámpák, de csaknem évtized kellett a villanyvilágítás általánossá válásához. 1952-ben a helyi szövetkezetek 7542, az állami szektor gazdaságai 5356 kataszteri holdon gazdálkodtak. Mindössze 627 kataszteri hold maradt a magángazdáknak és egyéb célokra. Az állami gazdaság megalakulása elősegítette a népességszám növekedését. 1970-ben 4360 főnyi volt a jelenlévő népesség.
A rendszerváltás, gazdasági szerkezetátalakulás Helvéciát is jelentősen érintette. Megszűnt, felszámolás alá került az Állami Gazdaság, mely még 1989 nyarán is csaknem 1 000 alkalmazottal, munkavállalóval működött.
A lakosság nagy része továbbra is a mezőgazdaságból él, őstermelőként vagy kisvállalkozóként, illetve nagyobb cégek, mint például az Antolin gyár is jelen vannak a településen.
- 2013. március 1-je óta viseli a nagyközség címet Helvécia. Ma már tudjuk, hogy elődeinkben erő, remény, hűség lakozott, hiszen e nélkül Helvécia nem fejlődött volna egy kis településből virágzó nagyközséggé. Erősek voltak, mert élhető települést építettek ki a homokon. Hűségesek voltak, mert sok küszködés közepette is megmaradtak ezen a vidéken. Remény vezérelte őket; érdemes itt maradni, megélhetésük biztosítva lesz. Mi, kései utódok megköszönjük az egykori telepesek munkáját, hiszen ez a maroknyi közösség egy mára közel ötezer fős település alapjait vetette meg 125 évvel ezelőtt. Rájuk emlékezve büszkén valljuk magunkat helvéciaiaknak - hangoztatta beszédében a polgármester.
Ami az évfordulót illeti, Balogh Károly kérdésünkre válaszolva kifejtette: a telepesek 125 éve március 1-jén érkeztek, „Mi viszont 10 nappal később, március 11-én ünnepeljük Helvécia alapítását.” Minden idei rendezvényen - március 15-én, augusztus 20-án - megemlékeznek e jeles alkalomról, mégpedig iskolások játsszák el a telepesek ideérkezésének történetét, illetve arról, hogy községük 65 éve nyert teljes önállóságot. Az ünneplés a szüreti napokon - szeptember első hétvégéjén - fog leginkább kibontakozni.
A jövőről szólva Balogh Károly lapunknak elmondta: 2017-ben is folytatódnak a beruházások. Az önkormányzat közel 800 millió forintos bevétellel számol, és 920 millió forintnyi kiadást tervez. A hiányzó összeget az előző évi pénzmaradványból teremtik elő. Pályázati úton több nagyobb beruházás megvalósítását készítik elő. Ilyen a Szabó Sándor telepen új óvoda-bölcsőde építése, melyre már tavaly pályázatot nyújtottak be, ám eredménye még nem ismert. A 130 millió forint önerő mindenesetre rendelkezésre áll. Sikeres pályázás esetén 2018 szeptemberében már az új óvodát-bölcsődét használnák. A régi épületbe az egyik védőnői szolgálat költözne be, illetve a fennmaradó helyiségekben többfunkciós közösségi teret alakítanának ki.
Idén is kiemelten foglalkoznak az utak rendbetételével, korszerűsítésével. Elsőként a Csíki, Hargita, Háromszék, Jubileum, Küküllő utcákban alakítanak ki útalapot. A Kiskőrösi út Petőfi Sándor utca és a Haleszi iskola közötti szakaszát szintén útalappal kívánják ellátni, valamint további egy szakaszát portalanítanák, emellett a Széles közön és a Gazdasági dűlőben az útpadka felületzárását oldanák meg. Tervezési stádiumban van továbbá a Lövi dűlő, Iskola sor, Magyar sor kb. 1 km hosszúságú, illetve a Sport utca földes szakasza. Amennyiben jut rá anyagi forrás, ezeket is útalappal látják el.
Mindezen felül további telekkialakításokat, térfigyelő kamerák felszerelését, a polgármesteri hivatal homlokzatának átalakítását és az új óvoda-bölcsőde számára eszközvásárlásokat terveznek.
A testület arról is döntött, hogy a Petőfi Sándor utca, a Kiskőrösi út és a Kecskeméti út meghatározott szakaszain járdák építése, illetve felújítása vonatkozásában terveket készíttet, ugyanakkor tovább szeretné folytatni a közvilágítás bővítését a Gazdasági dűlő egy szakaszán az Antolin gyár felé, illetve a Kecskeméti úton. A Wéber Ede Iskola mellé egy tornatermet szeretnének terveztetni azért, hogy amennyiben pályázati lehetőség nyílik rá, azonnal be tudják adni.
Tervezik még a Szabó Sándor-lakótelepen a Tábor utcai orvosi-fogorvosi rendelő épületének felújítását, valamint a sportpálya mellett új sportcsarnok építését. Mindkét beruházáshoz pályázati úton szeretnének támogatáshoz jutni.
- Dédszüleim a Balaton-felvidékről származtak el ide, akárcsak további négy vezető társam felmenői. Én a negyedik generációhoz tartozom, aki tovább viszi a szőlő- és gyümölcsgazdálkodás hagyományát - derült ki személyes vonatkozásokat illetően Balogh Károly szavaiból.
