Bombahír: a Jóban Rosszban filmsorozat forgatásán jártak a Wojtyla Ház gondozottai
Képgaléria
Kő Ferenc kecskeméti kortárs festőművész családi vállalkozásban üzemelteti Titok Galériáját Budapest belvárosának szívében, az Operaház mögötti Ó utca 12-ben. Világviszonylatban is egyedülálló „Kép a képben” technikával készíti többfázisú festményeit, melyek méltán nyerték el a wojtylások tetszését. A galéria helyiségeiben járva félhomály uralkodik, a képek feletti lámpa UV-, illetve hagyományos fénye mellett más-más tartalmi elemek rajzolódnak ki a festményeken, mondhatni: egy műalkotásban két képkompozíciót rejtettek el. Kő Ferenc sajátos egyedi remekeit nyugodtan nevezhetjük audiovizuális élménynek, hiszen a látványban gazdag műveket zenés dallamok tarkítják, varázsolják még színesebbé. A művész emellett több hazai és nemzetközi alkotótársának is lehetőséget nyújt időszaki kiállítások bemutatására.
A kecskeméti vándorok is hamar beláthatták, a magyar országgyűlés otthonát nem véletlenül sorolják a világ legszebb parlamentjei közé. A Duna-parti panoráma egyik legfontosabb elemeként 2011-ben a Világörökség részének választott épület felbecsülhetetlen muzeális érték, a magyar nemzet büszkesége. Az Országház a törvényhozás színtere, a Szent Korona őrzési helye, továbbá 199 országgyűlési képviselő, valamint az őket segítő közel 600 alkalmazott munkahelye. Jelenleg az épület ad helyet a miniszterelnöknek és az őt kiszolgáló apparátusnak egyaránt.
A 19. század végén, 17 éven át (1885–1902) épülő impozáns alkotás mára Magyarország és a főváros szimbólumává vált. Az építés ideje az ország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő korszaka volt. Ekkor épült a Hősök tere, az Andrássy út, a Nyugati pályaudvar, több Duna-híd, valamint a kontinens első földalatti vasútját is ebben az időben adták át. Mindezek mellett a korszak legnagyobb hazai vállalkozásának mégis az Országház létrehozását tekinthetjük, ami önmagában is hatással volt a gazdaság fejlődésére. Az építésnél kifejezett szándék volt ugyanis, hogy magyar alapanyagokból, hazai iparosok, gyártók bevonásával készüljön az épület, míg díszítésében a környező Kárpát-medence növényvilágát igyekezzen megjeleníteni. A munkálatok során nem volt helye a spórolásnak, így csupán 22-23 karátos aranyból mintegy 40 kg-ot használtak fel a Ház díszítésére. Steindl Imre építész - az épület megálmodója - és korának számos képzőművésze, mesterembere, a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel az egyedülálló alkotással - fogalmazott az idegenvezető.
Az Országház épületének kialakítása tudatos szimbólumválasztások eredménye, fontos történelmi és politikai üzeneteket hordoz. A Duna felől nézve a kupola két oldalán tornyokkal körülvéve magasodik ki az alsóházi és a felsőházi ülésterem, amely az építés korában kétkamarás rendszerben működő országgyűlés emlékét idézi. A két ülésterem méretében és kialakításában teljesen megegyezik egymással, ezzel utalva a népképviseleti alsóház és a történelmi felsőház egyenrangúságára. Közöttük emelkedik a kupola, ami a törvényhozás egységét jeleníti meg és a két ház együttes üléseinek helyszínéül is szolgált.
A Ház méretei tiszteletet parancsolóak: a Dunával párhuzamos épületszárny 268 méter hosszú - ami hosszabb, mint a londoni parlament épületegyüttese -, legnagyobb szélessége 123 méter. A kupola tornyával 96 méter magasan szökell az égbe. Különféle építészeti stílusok elemei és motívumai keverednek az épületben: alaprajza barokk, a homlokzat díszítése a gótika világát idézi, míg a mennyezet reneszánsz formajegyeket hordoz.
Az épület alapterülete közel 18 000 négyzetméter és négy szintre oszlik. Térfogata 473 000 köbméter, ahol 50 darab ötemeletes lakóház férne el. Megépítéséhez mintegy 40 millió téglát használtak fel, burkolásához 30 000 köbméternyi faragott díszkövet. A homlokzatot 90 kőszobor díszíti, amelyek a magyar történelem nagy alakjait jelenítik meg, a Házban további 162 szobor található. 27 kapun keresztül lehet az Országházba bejutni. Alaprajza szimmetrikus elrendezésű, főbb terei keresztformát alkotnak és metszéspontjukban magasodik a kupola. Az épületen belül 10 belső világítóudvar, 13 lift és több száz iroda található. A helyiségeket végtelennek tűnő folyosórendszer köti össze. A Házban futó vörös színű szőnyeg közel 3 kilométer hosszú - tudhatták meg a vendégek az Országház munkatársától.
A Ház fűtési és szellőztetési rendszere - ami a maga korában Európában az egyik legmodernebbnek számított és szenzációt jelentett - némi megújítás után ma is tökéletesen működik. Egy közeli épületben elhelyezett kazánházból érkező forró gőz elosztókamrákon, illetve fűtőtesteken keresztül jut el a különböző helyiségekbe. Eredetileg a hűtést a téren álló két vízmedencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. A medencék elbontása után az 1930-as évektől 1994-ig két nagyméretű aknában felhalmozott több tonna jég gondoskodott a Ház hűtéséről - hallhatták a szemlélődők a Parlament épületében.
A fővárosi barangolás a TV2 csatorna Jóban Rosszban sorozatának forgatási helyszínén folytatódott. Az ottlét előzményei tavaly március 21-ére nyúlnak vissza, amikor a közkedvelt szappanopera három szereplője Bozsó Péter, Posta Lajos és Nagy Rebeka látogatást tett a Wojtyla Ház sorsközösségének székhelyén, az Egressy utcai népkonyha ebédlőjében. A találkozó alkalmával ebédet osztottak, majd egy hatalmas meglepetéssel szolgáltak a gondozottaknak: stúdiólátogatásra invitálták a jelenlévőket. A meghívás majdnem pontosan egy évvel később, március 17-én realizálódott, amikor kora délután Varga Brigitta és Farkas Pál, a Karol Wojtyla Barátság Központ programszervezői vezetésével a negyvenkilenc főből álló küldöttség ténylegesen is átlépte a TV2 Csillagvirág utcai stúdiójának küszöbét.
Túlzás nélkül kijelenthető: a wojtylások fogadtatása minden előzetes várakozást felülmúlt, egyszerűen fenséges volt. A 130 fős stáb tagjai szinte egyenként jöttek ki a folyosóra, és arcukon őszinte kedves mosollyal köszöntötték a kecskeméti vendégeket. A büfében rögtön Posta Lajos színművész (filmbeli szerepében Müller Ottó százados, nyomozó) köszöntötte őket, de később csatlakozott hozzájuk a forgatásra érkező Gazdag Tibor (dr. Pongrácz Péter, a Csillagvirág Klinika igazgató főorvosa), illetve Cs. Németh Lajos, aki Hunyadi Károlyt dr. Kalem József orvos nagyapját, a kórház büfését alakítja a sorozatban.
A forgatás konkrét helyszínére 15 fős csoportokban léphettek be síri csendben, mert - mint a technikusok előzetesen jelezték - a felvételek során használt mikrofonok rendkívül érzékenyek, még a legkisebb zörejt is észreveszik. A Wojtyla Ház gondozottai szemtanúi lehettek a filmkészítés kulisszatitkainak. Láthatták a sminkesek munkáját, amint a színészek gyakorolják szerepüket, majd próbafelvételek készülnek, utána addig zajlik egy jelenet forgatása, amíg a rendező azt mondja: jó lesz, köszönöm.
A vendéglátók elárulták azt is, hogy munkaidejük keddtől péntekig reggel fél 8-tól este fél 9-ig tart, egy órás ebédszünettel. Eközben folyamatosan zajlik a forgatás. Minden nap felvesznek egy epizódot, tehát hetente négy rész készül el. Mindenkinek pontosan körülhatárolt feladatköre van. A történetet forgatókönyvírók ötletei alapján tizenkét párbeszédíró bontja le dialógusokra az egyes szereposztásoknak megfelelően, és nyújtja át az elkészült szöveget megtanulásra a színészeknek. Minden epizódot más-más párbeszédíró fogalmaz meg. A színészeket az aktuális jelenetektől függően hívják be, amikor éppen sorra kerülnek a forgatókönyv szerint.
A TV2 kórházas szappanoperája 2005. január 23-án indult, és az eltelt 12 év alatt több mint háromezerszer építették át a díszletet, 260 doboz púdert használtak el és 34 ezer liter kávét ittak meg a forgatások során.
A sorozatban az évek alatt több olyan színész megfordult, akik aktívan szinkronizáltak is, ilyen volt például Vándor Éva és férje, Harmath Imre, Debreczeny Csaba, Csuja Imre vagy például Kiss Erika. Jelenleg pedig a szinkronos tábort erősíti többek között Pikali Gerda, Sallai Nóra, Cs. Németh Lajos, Dózsa Zoltán, Timon Barnabás és Bozsó Péter is. A Jóban Rosszban tavaly ősszel került át a TV2-ről a SuperTV2-re, és nagy meglepetésre a kábeladó egyik legnézettebb produkciójává vált. Nem ritka, hogy 300 ezer néző követi a Csillagvirág Klinika mindennapjait.
A filmstúdió figyelmességét dicséri, hogy néhány órás ott-tartózkodásuk ideje alatt ingyenes étkezési lehetőséget biztosítottak a többségében hátrányos társadalmi helyzetű emberekből álló társaságnak a stúdió büféjében, ahol az odaérkező színészekkel is beszélgethettek, közös fotók készülhettek.
A kirándulók a filmstúdióból kifelé jövet fennhangon megjegyezték: „Soha ne legyen rosszabb napunk!”
