„A feladatok megmaradtak: imádság, bűnbánat, megtérés…”
– Kaposváron nemrégiben köszöntötte Varga László újonnan kinevezett püspököt. Egy ilyen beiktatási ünnep megmutatja, milyen erősen él a hit az emberekben?
– A kaposvári templom, amely méreteit tekintve nagyjából a kecskeméti piaristákénak felel meg, zsúfolásig megtelt – sőt, szép számmal foglaltak helyet kint is. Tehát nagyon sokan elfáradtak, ami nyilván egyfajta demonstráció is arra nézve, hogy vannak még hívő emberek.
– Kisebb településeken is?
– Ha a kaposvári templomban jelenlévők számát tekintjük, akkor egyértelműen megállapítható: tényleg vannak hívők az ottani egyházmegye területén, ám eloszlásuk kérdéses. Sok kis falvacskán vezet keresztül az út Kaposvárra, a táj gyönyörű, általában megfelelő a templomok állapota, de hogy hányan járnak oda, ezt már csak a Jóisten tudja.
– Ismeri Varga László püspök urat?
– Nagyon régóta ismerem, de csak futólag. Emlékezetem homályába vész, mikor és hol találkoztunk először, de közelebbi kapcsolatban soha nem álltam vele. Tudom, hogy irodaigazgatóként részt vett a Kaposvári Egyházmegye irányításában, ezért minden bizonnyal olyan utóda lesz Balázs Béla püspök úrnak, aki otthon van az ügyeket illetően.
– Gyakorta tartanak lelkipásztori fórumokat. Miről szólnak ezek?
– Mindig egy téma köré csoportosulnak. Például képviselőtestületek szabályzata, családügyek, ifjúsági táborok, a budapesti Eucharisztikus Kongresszus előkészítése és még sorolhatnám. Ilyeneket rendszeresen szerveznek. Számuk mára annyira megsokasodott, hogy szinte számon tartani sem lehet mindet. Naponta kapok meghívókat különféle rendezvényekre, képtelenség mindenhová elmenni.
– Nemrégiben adták át a Kunszt József-díjakat. Minden évben három pedagógusnak ítélik oda a Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegyében. Mivel érdemelték ki a kitüntetettek?
– A díjat 2001-ben alapítottam Kunszt József, 19. században élt kalocsai érsek emlékére. Elősegítette a jezsuiták, a kalocsai iskolanővérek letelepedését, továbbá iskolákat alapított a Délvidéken és egyházmegyénk területén. Emellett például a Magyar Tudományos Akadémia működését is jelentős összegekkel támogatta, ez ma hozzávetőlegesen több mint 200 millió forintot jelentene. Ami a díjazottakat illeti, több kritériumnak kell megfelelniük: legalább tíz esztendő oktatásban eltöltött szolgálati idő, szakmai elkötelezettség, kollegialitás, gyermekszeretet, hívő életmód, tisztes magánélet stb. Az iskolák elküldik ajánlásaikat, én pedig előzetes vizsgálat nélkül elfogadom a neveket, mivel a jelöltek munkásságával nem feltétlenül vagyok tisztában. Ennél fogva a felelősség is a jelölő tanintézményeket terheli.
– Kik kapták idén a díjakat?
– Három egyházi iskola és egy kalocsai állami tanintézet oktatóit tüntettem ki. Összesen négyen vehették át idén a Kunszt József-díjat.
– Az önéletrajzokat áttekintve a díjazottak esetében van-e létjogosultsága a „hősies” jelzőnek?
– Inkább „kitartónak” mondanám. Egy közös bizonyosan van bennük: mindenki több mint tíz esztendeje tanít. Amint mondottam, ez alapkövetelmény. A laudációkban részletesen felsorolták mindenki érdemeit, kitértek az általuk elért eredményekre.
– Mégis hogyan jellemezhető egy 2017-ben Kunszt József-díjjal kitüntetett pedagógus?
– Erről Jézus Isten országáról szóló egyik példázata jut eszembe. Jézus azt mondja: az írástudó hasonlít ahhoz a családatyához, aki kincseiből régit és újat hoz elő egyaránt. Egy tanárnak ismernie kell a régi értékeket, de közben tovább is kell lépniük. Dióhéjban: régi és új ismeretekre, megközelítésre éppúgy szükség van. Akik ezt egyesíteni tudják oktató-nevelő munkájuk során, valamint személyes életükben, ők bizton kiérdemesülnek erre a kitüntetésre.
– Hogyan alakítják ki a jelöltek névsorát?
– Egymást váltják az iskolák. Idén az egyik, jövőre a másik nevez meg jelölteket. A sorrendet rájuk bízom.
– Száz évvel ezelőtt Fatimában három pásztorgyermeknek megjelent a Szűzanya. Miről szól Fatima csodája a mai ember számára?
– A Katolikus Egyház kellő felülvizsgálat mellett elfogadja a magán kinyilatkoztatásokat. A törvényes kijelentés nyilván maga a Szentírás. Amikor azonban igazolt, megbízható üzenetek kerülnek napvilágra, ez bennünket is arra ösztönöz, hogy jobb keresztények legyünk. Minden magán kinyilatkoztatásnak ez a végső üzenete: Jézus Krisztus evangéliumának minél teljesebb megélése. A legtöbb ilyen kijelentés Szűz Mária-jelenéshez kapcsolódik, de szentek által kapott üzenetekről is tudomásunk van. Amikor a fatimai jelenés történt, részben már túl voltak az I. világháború borzalmain. Ekkor szólítja fel a Szűzanya bűnbánatra, megtérésre, imádságra az emberiséget egyfajta jövendöléssel párosítva, miszerint Oroszországban rövidesen kitör a kommunizmus - ami be is következett -, és a kommunisták istentelen tanokat terjesztenek. Ez pedig szintén megtörtént. A reménysugár mégis élt, hogy Oroszország majdan jó útra tér, felhagy Isten tagadásával. Így lett. A fatimai üzenetről ilyenformán a rendszerváltás előtti időszakban értesültem, de nem volt nagyon könnyen elképzelhető, hogy még a mi életünkben mindez megvalósul. A ’90-es évek elején felbomlott a Szovjetunió. Az utódállamok immáron nem képviselnek ateista tanokat. Az ottani Ortodox Egyháznak komoly szerep jut az evangélium terjesztésében. Ugyanakkor a fatimai jövendölések kemény üzeneteket is tartalmaztak, így a II. világháború szomorú eseményeit, amelyek aztán szintén valósággá lettek. A pápa ellen merényletet követnek el – ez is megtörtént. II. János Pál felismerte, hogy ez róla szólt, és életben maradásáért hálát kell adnia Istennek.
– A három titok már beteljesült?
– Igen, de a feladatok megmaradtak: imádság, bűnbánat, megtérés – ezek nem tehetők félre, most is aktuálisak.
– Nem árult el mindent az égi üzenet…
Nem. Azonban a hívőket veszélyeztető események közepette minden esetben számíthatunk Szűz Máriára, a keresztények mennyei patrónusára. Mérhetetlen sok veszélynek van kitéve a keresztény ember; hitükért, meggyőződésükért köztudottan ők esnek áldozatul legnagyobb számban a mai világban. Ez tény! A megmaradás, megbocsátási készség, imádság nem megy magától, ehhez isteni kegyelem és segítség kell.
– Pünkösd az Egyház egyik legjelesebb ünnepe. Mit jelent ez a nap? Vannak olyan belső feszültségek, melyeket ilyenkor lehetne feloldani?
– Kétségtelenül vannak, ahogy gondok is. Valaki egyszer félig humorosan megkérdezte: mióta küzd válsággal az Egyház? Pünkösd óta. Amikor eljött a Szentlélek, másnap már jelentkeztek a krízis tünetei. Gondokkal, bajokkal mindig szembe kellett nézni. Ugyanakkor az Egyház megújulási készsége nyilvánvaló. A Szentlélek a hívő emberben lakozik, hűséget, kitartást adva neki, és segítséget a keresztény életforma mindenkori megéléséhez. Ez is mutatja a Szentlélek állandósult eljövetelét, tehát jelenléte kiáradásával nem ér véget Pünkösdkor, hanem megtartja azt az egyházat, amelyet Krisztus alapított – amíg világ a világ.
– Időnként felröppentik a hírt, hogy Jézusnak felesége volt. Ehhez állítólagos bizonyítékokat is társítanak. Lényeges ez a kérdés? Nem a feltámadás ténye a legfontosabb?
– Ilyen bombasztikus értesülés régebben is szárnyra kapott a világsajtóban, ami abszolút megalapozatlan, ugyanis ha igaz lenne, tényként jelent volna meg az Apostolok Cselekedeteiben, és az apostoli atyák is beszéltek volna róla. Ez élénk fantáziájú emberek agyszüleménye, megdönthetetlen bizonyítékok nem igazolják. A bulvársajtó sajnos ilyen. Úgy látszik, az újságírásnak nincs erkölcstana.
– Hol tart az Egyház a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülésben?
– Eredményekről még nem tudok beszámolni, feladatokról annál inkább. Az Eucharisztia tisztelete adott a Katolikus Egyházban. Naponta misézünk, van szentségimádás, Úrnapja. Ezek az Eucharisztia tiszteletét mutatják. Természetesen nagyszabású nyilvános ünnepség is lesz. Budapesten 1938-ban rendeztek eucharisztikus világkongresszust. Korabeli felvételeken jól látható, hogy például a Hősök terén vagy a Dunán olyan pazar rendezvénysorozatot keltettek életre a szervezők, melyen a világ katolikusságának színe-java jelen volt, ami párját ritkította abban az időben. Ez megfelelt az akkori vallásosságnak, amit ma aligha tudunk felülmúlni. Természetesen mi sem fogunk ölbe tett kézzel ülni az elkövetkezendő években; a legjobb képességünk, tudásunk szerint cselekszünk.
– Hányan jelezték eddig részvételüket?
– Ahol jelentősebb számban élnek katolikus keresztény közösségek a világban, oda mindenhová küldünk meghívót. A történelmi Magyarország területén élőkről sem feledkezünk meg, annál is inkább, mert alapvetően magyar nyelven folynak majd a programok. A misék viszont latinul hangzanak el.
– A pápa nem jön el, de személyes küldöttének érkezésére számítanak…
– Pápák általában nem szoktak részt venni ilyen eseményeken, ’38-ban sem volt jelen Budapesten. A küldötte azonban bizonyára jelen lesz a 2020-as világkongresszuson.
– A Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye hogyan vesz részt az előkészületekben?
– Minden egyházközségben felújítjuk a szentségimádást, erről lelkigyakorlatokat, papi továbbképzéseket, hitoktatói konferenciákat, iskolai vetélkedőket tartunk. Tehát átszövi életünket az Eucharisztia – Oltáriszentség – tisztelete, ünneplése. Megyei szinten nem kívánunk külön nagyszabású rendezvényt szervezni, mert szeretnénk, ha a központi eseményeken venne részt mindenki, aki csak teheti.
– Ezek Budapesten lesznek...
Természetesen. Egyrészt a legnagyobb egyházmegyéről beszélünk. Másrészről – teszem azt – Nyírségből vagy Zalából könnyebb eljutni az ország fővárosába, mintha például Szegedre kellene utazni.
– Az Eucharisztia egyfajta hittitok. Többet megtud róla, aki majd elfárad Budapestre?
– Az Oltáriszentség csodája hitünk szent titka, megfejthetetlen az ember számára, ezért inkább ünnepeljük. Ez fog dominálni, mélyebben hatni.
– Hogyan fogalmazná meg a hónap üzenetét?
– Isten akarata irányítsa életünket! Hiszem, hogy e kívánság minden keresztény ember számára kedves.
