Újabb értékekkel bővült megyénk kincsestára
A Hungarikum törvény alapján a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében, különböző szakterületek szerinti kategóriákban kell azonosítani, rendszerezni. A Bács-Kiskun Megyei Értéktárba a legtöbb javaslat települési értéktár bizottságoktól érkezik, amelyekből hat újabb megyei érték került kiválasztásra és így a Bács-Kiskun Megyei Értéktárban immár 220 tétel szerepel. A mostani értékek Soltvadkerten és környékén lelhetőek fel, amelyeket ünnepélyes keretek között, oklevelek átadásával ismert el az értéktár bizottság. A Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvett értékek mellett okleveleket vehettek át a javaslattevők is Szántó Istvántól, a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság elnökétől, hiszen az ő munkájuk is elengedhetetlen ahhoz, hogy gyarapodjon, színesedjen nemzetünk kincsestára.
Turizmus vendéglátás szerinti kategóriában a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvételt nyert aSzent Korona Cukrászda.
A Szent Korona Cukrászda fagylaltjait és süteményeit már az egész országban ismerik, sőt külföldön is letette a névjegyét a négy évtizede működő családi vállalkozás. Szervánszky JózsefLászló cukrászmester gyermekeivel és a mögöttük álló csapattal hosszú évek óta kitartással és kreativitással készítenek különleges fagylaltokat, finom és gyönyörű süteményeket, tortákat, házias jellegű pogácsákat, pitéket és lepényeket. A cukrászda, mely nevét a Szent Koronáról kapta, már nemcsak egy cukrászda, hanem turisztikai látványosság is egyben, Bács-Kiskun megye ékköve. A cukrászda 2005-ben kiérdemelte az év cukrászdája címet!
Ipari és műszaki megoldások szerinti kategóriában a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvételt nyert a Csettegő.
A csettegő - mely az őt hajtó motor jellegzetes „csettegő" hangjáról kapta a nevét - Soltvadkerten és környékén elsősorban mezőgazdasági, erdészeti munkákra kifejlesztett és gyártott gép. Még ma is fontos szerepet tölt be a környék életében. A csettegő az 1960-as évek helyi terméke. Az első csettegőt 1964-ben Lehoczki Ferenc géplakatos tervezte és építtette meg. Az első típusbizonyítvánnyal rendelkező csettegőt Kőszegi László készítette Soltvadkerten. A soltvadkerti borvidék egyik leghasznosabb találmánya a csettegő. Szimbólum, amely az elmúlt rendszer központosító törekvései ellenére a vidéki kis gazdaságok életképességét és agyafúrt gondolkodásmódját szimbolizálja. Az első darabok a ház körül fellelhető alapanyagokból, alkatrészekből készültek, amelyeket be lehetett szerezni a TSZ központú világban. Betöltötték azt az űrt, melyet a kis gazdaságok műveléséhez szükséges eszközök hiánya képzett és többek között ezért is tudott talpon maradni, megerősödni az a nagy múltú szőlőtermesztés, amely évszázados gyökereken nyugszik.
Természeti környezet szerinti kategóriában a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvételt nyert aVadkerti-tó.
A Vadkerti-tó, népi nevén a „Büdöstó" gyógyhatással is bíró vízéről 1839-ben jelent meg először tudományos vizsgálati anyag, azonban a szikes tó már az 1780-as években készült katonai térképen is megtalálható. A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik. A tó vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. A tó mellett feltárt termálvíz hasznosítása a közeljövő feladata. A tó pazar látványát, a környezet szépségét kihasználva, kiépített strand szolgálja a fürdőzőket, mely sekély partszakasza miatt a kisgyermekes családok számára optimális, de úszóknak is kiváló. A tó körüli sétány a sportolók kedvence, hiszen csodálatos környezetben sétálhatják, futhatják vagy kerékpározhatják körbe a tavat öt kilométer hosszan. A horgászok Paradicsoma is, hiszen a tó halállománya is jelentős, a megye egyik legszervezettebb és legnagyobb horgászegyesülete működik a Vadkerti-tóhoz kötődően.
Kulturális örökség szerinti kategóriában a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvételt nyert Krebsné Tuska Zsuzsanna keramikus munkássága.
Krebsné Tuska Zsuzsa, rajztanár és keramikus művész. Kerámiával 1970-óta számos csoportos és egyéni kiállításon vett részt itthon és külföldön egyaránt. Utánozhatatlan egyediséggel bíró kerámia dísztárgyait a soltvadkertiek már automatikusan felismerik. Többféle technikát, technológiát alkalmaz a művésznő, így található művei között sómázas technikával készült dísztárgy, fekete kerámia, raku technika, de leginkább az oxidációs égetést alkalmazza. Kerámiáin mindig a forma az elsődleges, a szín visszafogott, inkább csak a formát erősítő elem. Művei ihletadója főként a természet.
Agrár- és élelmiszergazdaság szerinti kategóriában a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvételt nyert Rita Házi Szörpfőzdéje.
Rita Házi Szörpfőzdéjében szörpök és lekvárok készülnek saját kertjükben termesztett és Soltvadkert környékén szabadon termő, maguk által gyűjtött növényekből. Már a termesztés is kíméletes eljárással folyik. A gyümölcsöskertet az agrár-környezetgazdálkodási program előírásainak megfelelően művelik, szem előtt tartva a környezettudatos gazdálkodást. A tartósítás hagyományos, vegyszer nélküli, több nemzedéken át öröklődött módszerrel történik. Rita Házi Szörpfőzdéje Bács-Kiskun megye méltán elismert büszkesége.
Agrár- és élelmiszergazdaság szerinti kategóriában a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvételt nyert az Imrehegyi Nektár, kései szüretelésű bor.
A szőlőfajtát Dr. Bakonyi Károly nemesítette Cserszegtomajon. Imrehegyre az első parcellát 1999-ben telepítette Béla Zoltán. Helyes szüreteléssel és azt követő feldolgozással, erjesztéssel kiváló, egyedi illat- és ízvilággal rendelkező bort készítenek belőle. A kedvező elhelyezkedés miatt szinte minden második évben alkalmas a termés kései szüretelésű bor készítésére. Az Imrehegyi Nektár kései szüretelésű borfajta egyediségét igazolja a számtalan elismerés, amelyeket a különböző megmérettetésen nyert el, ezzel is bizonyítva a Béla Borászati Kft. példaértékű munkáját is.
Minden érték fontos, minden régi tudás hasznos lehet, ezért a felelősség a most élőkön van, hogy ezeket az értékeket, tudást megmentsék, megóvják és átadják az utókornak. Az értékek gyűjtése, rendszerezése, település, megye, nemzet szintű értékelése szorosan hozzá tartozik a nemzeti öntudathoz, a helyi identitáshoz. Tegyünk meg mindent azért, hogy az értékeink ne maradjanak rejtve, újra felfedezhetőek legyenek és el tudják foglalni méltó helyüket világunkban!
