Hatalmas rántott szeletek a Hírös Grilltől

Kiss Vivien, a Hírös Grill Étterem üzemeltetője legutóbb áprilisban ajánlott fel ételt a Karol Wojtyla Barátság Központ szegényeinek. Bőkezűsége időközben mit sem változott. Mint akkor, ezúttal is rántott szeletet ajánlott fel a népkonyha elesettjeinek. A rizsköretet úgyszintén bőven mérte, nem is panaszkodott senki az ebédlőben. Annál inkább mert salátát, kenyeret, süteményt, kajszibarackot is „mellékeltek” a kiváló étekhez. Imádság előtt Molnár Zoltán, a ház intézményvezetője előadásában Szent Benedek életét és munkásságát mutatta be igen bő részletességgel. (Folytatás a képek után, fotók: Mátyus István)

Nursiai Szent Benedekről

Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 543/547. március 21.) a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója. Szent Skolasztika ikertestvére. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként „Európa védőszentjévé” nyilvánította.

Ora et labora - imádkozz és dolgozz: ez a szerzetesek és apácák feladata, és a lényege annak a szabályzatnak, amelyet a 6. században Nursiai Szent Benedek, a szerzetesség atyja fogalmazott meg, és amely a 9. század elején valamennyi nyugati monostor kötelező alkotmánya lett.

Norciában (latinul Nursia) született, előkelő szülőktől származott. Kezdetben Rómában tanult, de megelégelte a világi hívságokat, és később egy Subiacóhoz közeli barlangba vonult a világ elől. Itt három év után pásztorok találtak rá. Abban a korszakban élt, amikor megszűnt a Római Birodalom, helyette létrejött a keleti gót állam, élén Theodorik királlyal. 530 körül alapította meg saját kolostorát – a bencés szerzetesrend anyakolostorát – Dél-Itáliában, Monte Cassino hegyén.

Életrajzát I. (Nagy Szent) Gergely pápa írta meg Dialógus című művének második kötetében. A szerző alapvetően időrendben, tematikus csoportosítás nélkül beszéli el Benedek életét, szellemi fejlődését. Benedekkel megtérése után csodák történtek, ő pedig küzdött a bűnös dolgok ellen. Pl.: a női kísértés elkerülésére csalánbokorba ugrott, felismerte a neki szánt, mérgezett ételeket és italokat. A monostor megalapítása után már ő lett a csodák forrása, de csodái nem térítő és nem is gyógyító csodák. Benedek örökké harcolt a Sátánnal, ezért ő lett a tökéletes és legyőzhetetlen szent példája. Ezenkívül ő a közösségi élet szentje is, hiszen a szerzetesként élve tette csodáit, a rendnek mutatott példát.

Képességei: úrrá lesz a természet törvényein; a jövőbe lát; szimultán tud más eseményekről; látja a Szentlelket és a természetfölöttit; gondolatot olvas; halála után két szerzetes tanúskodott róla ugyanúgy, egymástól függetlenül.

Ő felügyelte egy tucat kolostorban a rendet, a kolostori élet megszervezését és folytatását. A különböző kolostori szabályzatok ismeretében és saját tapasztalatainak tudatában Nursiai Szent Benedek új szerzetesrendi szabályzatot alkotott, mely annyira átfogó és meggyőző volt, hogy Nagy Szent Gergely pápa és egyházatya (540–604) kötelezővé tette minden kolostorban, sőt az egész római egyházban is. Egyik legfontosabb műve a 73 pontból álló szerzetesi Regula. A korábbi hasonló témájú írások is hatottak rá: az egyiptomi szerzetességről szóló Vitae Patrum (Az atyák élete), Nagy Szent Vazul, Johannes Cassianus, Szent Pakhomiosz és Hippói Szent Ágoston írásai, s amire mostanában figyeltek fel, a Regula Magistri. A Regula Magistri nagy részben szó szerint megegyezik a benedeki Regulával, máshol csak érintkezik, de néhol éppen ellentétben áll vele. E műve mind a mai napig sok kolostorban, monostorban szabályozza a szerzetesek mindennapi életét. Egyúttal felsorolja a jó cselekedetek 74 eszközét, elkülöníti az alázatosság 12 fokát és rendelkezik továbbá a hibázók büntetéseiről. A 73. pontban elmondja, hogy műve nem teljes, és irányadást nyújt a teljesség eléréséhez.

Egyháztörténeti szempontból a mű a 3. fejezetben szabályozott tanácsadó testület szempontjából fontos, mivel ez az intézmény nála jelenik meg először.

A lélekről (cura animae) és a testről (cura corporis) való gondoskodás vált a kolostorbeli gondolkodás és élet központi céljává. A betegek ellátása volt a legfontosabb, és ami még fontosabb: nemcsak saját rendjük tagjain kellett segíteniük, hanem mindenki máson is, aki bajával felkereste a kolostort.

XII. Piusz pápa a barlangkutatók védőszentjévé nyilvánította Szent Benedeket.

Szent Benedek Regulája ITT olvasható.

A bencés rend története Magyarországon

Az első bencések 996-ban telepedtek le Szent Márton hegyén, az 1001-es királyi alapítólevél Monte Cassino jogait adta meg a Pannonhalmi apátságnak is. Az Árpád-ház idején a bencések virágzásnak indultak, a 13. században már 90 kolostoruk állt Magyarországon. Ezekben gyakran működött hiteleshely (mai fogalommal közjegyzőség), kolostori iskola, gyakran őriztek ereklyéket, ezért zarándokok is gyakran látogatták őket.

A 14. századtól a kommendátori rendszer szétzilálta a hazai bencés szerzetesi életet. Számos leírás szól a 15. században elnéptelenedő kolostorokról, amelyeket sikertelenül próbáltak újra és újra a régi fegyelemre bírni. Az új fellendülés 1506-ban kezdődött, amikor Tolnai Máté a nyolc legjelentősebb királyi bencés apátság összefogásával megteremtette a Magyar Bencés Kongregációt. A virágzás rövid ideig tartott, a török háborúk és a reformáció hatására néhány évtizedre még a legfontosabb Pannonhalmán is megszűnt a bencés élet. A 17. század közepétől újra kolostorokat építettek és feltöltötték a régieket, mígnem 1782-ben II. József kettő kivételével minden kolostorukat bezáratta. Húsz év szünet után, 1802-ben alakult újjá a bencés kongregáció Magyarországon, és működik azóta is töretlenül. 1950-ben, amikor mintegy 300 bencés élt Magyarországon, a magyar bencés szerzetesek számát 70-ben maximálták.

Bakonybélben, Budapesten, Győrben, Pannonhalmán és Tihanyban vannak működő bencés rendházak jelenleg hazánkban. Ezekben 76 szerzetes él (2008-as adat). 1953 óta a magyar kongregációhoz tartozik a São Pauloi magyar bencés perjelség. Pannonhalmán napjainkban is magas színvonalú oktatás folyik. Az iskolában csak bentlakásos tanulók járhatnak, akik elfogadják a keresztény és bencés értékrendet.

2003-ban nyitotta meg kapuit Sopronban a Magyar Bencés Kongregáció által fenntartott Idősek Háza is, ahol a dolgozók közel 80 idős lakónak nyújtanak nemcsak testi, de a bencés lelkiségen alapuló lelki, mentális gondozást.

Híres bencések: Selmeci György, Canterburyi Szent Ágoston, Canterburyi Szent Anzelm, Szent Anszgár, Beda Venerabilis, Szent Adalbert, Szent Gellért, Boldog Mór, Hrabanus Maurus, Alcuin, Arezzói Guidó.

A bencés szentek száma meghaladja az ötezret, a bencés szerzetesből lett pápák száma 24.

Tulajdonképpen nincs hivatalos „Szent Benedek-rend” a katolikus egyházon belül, hanem több független ház (monostor) működik, laza kongregációban. Ezek a kongregációk képviseltetik magukat a római központú Bencés Konföderációban. Ennek prézesapátja jelenleg a német származású, egykori Sankt Ottilien-i főapát, Notker Wolf.

Szent Benedek tanítását, Reguláját nem csupán a katolikus egyházon belül követik, hanem protestáns - pl. anglikán, lutheránus - bencések is vannak.

Napjainkban a bencés rend 20 kongregációt számlál, szerzetesházaik száma 300 körül van, ezekben mintegy 9000 bencés él.

Kövessen minket a Facebookon is!