Tárogatószó várta ebédre a Wojtyla Központ gondozottait

Historikus énekek fennkölt, olykor fájdalmat idéző dallamvilágát szólaltatta meg tárogatóján Szabó Sándor péntek délelőtt a Karol Wojtyla Barátság Központban. A félórás mini koncerten – januári fellépéséhez hasonlóan – hat dalművet adott elő a közismert kecskeméti tárogatóművész 1901-ben Budapesten készített - ahogyan ő jellemezte - „bánatos hangú” ősi magyar fúvós zeneszerszámán. Az előadó könnyet fakasztó virtuozitással muzsikált. Ebédosztás előtt felcsendülő játékát vastapssal jutalmazta a népkonyha sorsközössége, akárcsak Farkas P. József alapító-igazgató, aki a szociális létesítmény családtagjának, az intézmény egyik pártoló oszlopának nevezte Szabó Sándort, majd hozzátette: „Amikor az itt jelenlévők tekintetét fürkészem távolról, visszagondolok a Ház eddigi történetére, és nem mondhatok mást, mint hogy amit mi közösen elvégeztünk, magunk által nem jöhetett volna létre, csak Isten segítségével.”. A művész válaszában így fogalmazott: „Becsüljék meg ezt a Házat, én is azt teszem.”. (Fotók: Mátyus István)