December 12. csütörtök, Gabriella
Hírek, események 2017. augusztus 24. 19:25

Amikor búcsúzni kell – A Wojtyla sorsközösség is elköszönt Székely Györgytől

Amikor búcsúzni kell – A Wojtyla sorsközösség is elköszönt Székely Györgytől
A Wojtyla Barátság Központ gondozottainak tartott előadást augusztus 2-án Székelyné Kőrösi Ilona művelődéstörténész, főmuzeológus. Petőfi Sándor és Kecskemét város kapcsolata került akkor terítékre a népkonyha dísztermében. Alighanem ez volt Ilona asszony utolsó nyilvános szereplése augusztus 4. előtt, amikor férjével, Székely György régész-numizmatikussal együtt tragikus autóbaleset ártatlan áldozatai lettek. A közlekedési szerencsétlenség következtében Ilona asszony elvesztette hitvestársát, ő maga pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett. A Wojtyla Ház százhúsz fős sorsközössége, vezetősége, valamint önkéntesei ezúton fejezik ki együttérzésüket a történtek okán, s kívánnak mielőbbi felépülést, teljes gyógyulást a számukra oly kedves előadónak, jólelkű barátnak, Wojtyla családtagnak. (Fotó: Tódor Norbert)

Kedves Ilona asszony!

Mély megdöbbenéssel és fájdalommal értesültünk az Önt ért tragikus eseményekről. Kérjük, fogadja őszinte részvétünket! Osztozunk mérhetetlen fájdalmában, lélekben mindannyian – többen közülünk valóságosan is – ott álltunk férje ravatalánál, együtt zokogva Önnel.

Mi sem természetesebb annál, mint feltennie a kérdést: miért éppen velem/velünk esett meg ily szörnyűség? Hisz férjével egyetemben folyton-folyvást az igaz úton igyekeztek járni, Isten dicsőségére élni mindennapjaikat, őszinte alázattal alkotni, szolgálni embertársaikat.

Egyúttal azonban arra is emlékeznünk kell, hogy az Úrban hívő lélek nem a miértekben keresi földi léte értelmét, hanem Krisztus ígéretének él – egészen addig, amilyen mértékkel kiméretik számára evilági napjainak száma.

Aki Krisztusban van, annak a testi halál nem az élet végét jelenti, csupán a mulandóságot. Mindannak befejezését, ami itt a földi létben oly sokszor nehéz vagy éppen rossz volt. Ezért lehet nyugodt minden hívő ember. Aki arra használta életét, amire kapta, teljes békességgel hagyhatja el, mert „Akinek az élet Krisztus, annak a meghalás nyereség.” (Fil 1,21)

Jézus tehát legyőzte a halált, ezért vele és általa mi is félelem nélkül felette állhatunk a földi elmúlásnak.

Pál apostol szavaival: „Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának; mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.” (Róma 14,7-8)

Isten vigasztaló Lelke legyen Önnel ezekben a nehéz időkben!

Az Úr áldja meg minden pillanatában!

Tisztelettel üdvözli: a Wojtyla család

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Halottaink