A munkaerőpiac aktualitásai és a szakképzés jövője
Az országos esemény célja, hogy meghallgassa és összegezze a munkaerőpiac és a szakképzés problémáit, valamint az érintettek (munkaadók, munkavállalók, önkormányzati képviselők, a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetői) bevonásával közös megoldásokat találjon.
Magyarországon ugyanis a munkaerőpiac súlyos problémáját ma már nem a munkahelyek, sokkal inkább a munkaerő hiánya okozza. Elhangzott, a vállalatok, a szakmai ágazati szövetség jelzései alapján megállapítható, hogy ma Magyarországon nincs olyan ágazat, szakma, nincs olyan térség, régió, megye, ahol ez a probléma - eltérő mélységben ugyan, de - ne jelentkezne. Nagyon súlyos problémát jelent a vállalatoknál a munkaerőhiány, mely ma már a növekedésük gátját jelenti. A magyar vállalatok eljutottak arra a szintre, hogy van piacuk, technológiájuk, jó termékük, mindenük, aminek köszönhetően a növekedést végrehajthatnák.Nincs viszont megfelelő számú, szakképzett dolgozójuk, hogy ezt megtegyék.
A KSH felmérése 45-47000-re teszi a teljes gazdaságból hiányzó szakképzett vagy szakképzetlen munkaerő létszámát. A vállalatok ennél pesszimistábbak, szerintük 4-5-szöröse, vagyis 200 000 körülire is tehető az igény, amit a vállalatok nagyon rövid idő alatt fel tudnának venni.
A probléma összetett, a megoldás egyik fontos eleme a fiatalok munkanélküliségének javítása. A tervek szerint ehhez fog hozzájárulni a szakképzési rendszer átalakítása. Az előadáson kimondták, komoly probléma van a szakképzéssel. A vállalatok igényének megfelelő végzettséggel, minőségi képzettséggel és nyelvtudással rendelkező munkaerő nincs elegendő számban a magyar munkaerőpiacon.
A nap egyik kiemelt gondolata: a 21. század a tudás alapú gazdaságról szólt. Ha Magyarország fel szeretne erre készülni, az oktatási és szakképzési rendszerét úgy kell átalakítania, hogy felkeltse a tudás iránti vágyat a gyerekekben. Ma már nem valószínű, hogy úgy, mint régen, valaki 40 évig ugyanazon a munkahelyen dolgozik. 5-10 évente szakmák tűnnek el, új szakmák alakulnak, új tudásra van igény.
Az az ország, az a munkaerő tud versenyképes lenni, amelyik meg tudja újítani a tudását, aki tud váltani. Meg kell tanítani a gyerekeinket tanulni, a rendszerünket úgy kell felépíteni, hogy ez ösztönözze a munkavállalót arra, hogy mindig keresse az új tudást. Emellett pedig a munkaerőpiaci igények kielégítéséhez a fizetések rendezése is nagyon fontos lenne, hiszen a magyarországi alacsony fizetések miatt keresi sok szakember külföldön a boldogulást.
A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de megyei szinten is jól láthatóak a problémák. A KSH adatai alapján Bács-Kiskun megyében például az elmúlt 6 év alatt közel 42%-kal esett a szakközépiskolai tanulók száma: míg 2011-ben közel 8000 diák vett részt szakképzésben, ez a szám jelenleg 4600 körüli csupán. A munkaerőhiány ezzel párhuzamosan nőtt a megyében: az azonos időszakban a kezdeti, 2900 körüli betöltetlen álláshely száma, idén nyárra már elérte a 3200-at a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint.
(szöveg: hiros.hu / fotók: keol.hu)
