Törd meg kenyeredet az éhezőnek és a hajléktalan szegényt fogadd be
KÖRLEVÉL
NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJÁRA (A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Körlevele Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek kiegészítésével)
Kedves Testvérek!
1. Törd meg kenyeredet az éhezőnek és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba
ne fordulj el embertársad elől! Akkor majd felragyog világosságod, mint a hajnal (Iz 58,7-8). Az idei nagyböjt elején a Biblia szellemében kezdjük
....bűnbánati készületünket húsvét ünnepére. Figyelmünk Krisztus szenvedésének és feltámadásának titkára irányul. A bűnbánat méltó cselekedetei pedig a böjt, az imádság, az adakozás és a rászorulók önzetlen segítése. XVI. Benedek pápa idei nagyböjti üzenetében hangsúlyozza, hogy a nagyböjtnek az embertársaink iránti szolidaritás és segítő szeretet idejének kell lennie.
Ez a segítő szeretet különösen aktuális, amikor a közvetlen környezetünkben is sok rászoruló emberrel találkozunk. Mivel idén, február 11-én a betegek világnapja lesz és a Lourdes-i Szűz Mária-jelenés 150. évfordulóját ünnepeljük, most különös figyelemmel forduljunk a betegek felé. A betegség mindenkit bármikor elérhet, de nem mindegy, hogy hogyan viseljük. Értékké is válhat betegségünk, ha Krisztus szenvedéséhez csatlakozunk. Sokan vannak, akik nélkülözni kénytelenek a szükséges gyógyszert, ápolást, emberi segítséget. Szent Erzsébet tavalyi jubileuma arra indít mindnyájunkat, hogy hittel kövessük az ő hősies segítő szeretetét.
Mi országunk válságos egészségügyi helyzetét nem tudjuk megoldani, ahhoz az állam tevőleges hozzájárulása szükséges. Ahogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának tagjai a közelmúltban kifejtették, az egyház szociális tanítása alapján álláspontjukat: eszerint a teljes igazságosság a gyengébbek fokozottabb támogatását és védelmét is megköveteli. Ezért a szolidaritás elve az igazságosságból is következik, így az Állandó Tanács erkölcsi kötelességnek tartja, hogy mindenféle társadalombiztosítási rendszerben az emberi személyt tartsák legfőbb értéknek és a szolidaritás elvét kövessék. Ez az elv mindenütt és minden időben igaz, de különösen a magyar társadalomban, ahol egész nemzedékek által termelt profitból biztosították a térítésmentes egészségügyi ellátást. Ez nem ajándék, hanem hosszú évek munkájával szerzett jog.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa minden olyan kezdeményezést támogat, ami ezeknek az értékeknek megőrzését és előmozdítását szolgálja.
2. Amit mi megtehetünk, felhívjuk plébániai közösségeinket, hogy tegyenek tanúságot testvéri összetartozásukról, keressék meg a közösségükhöz tartozó betegeket és rászorulókat. Különösen azokra legyen gondjuk, akik nem tudják kifizetni a számukra szükséges gyógyszereket. Ezzel a tehetősebbek is hozzájárulhatnak a plébánia eleven közösségének építéséhez, ha pedig az ilyen betegekkel találkozva másfajta elesettségre és szükségre bukkannak, és egyedül képtelenek enyhíteni a bajt, a plébániai Karitász csoportoknak lehetőségük nyílik a nagyobb segítség megszervezésére.
Felhívjuk az egyházmegyei Karitász szervezeteket, hogy különösen a gyógyszerre szoruló idősek és nagycsaládosok segítése terén hozzáértő módon hangolják össze a munkát, egyházmegyéjük főpásztorának útmutatása szerint.
3. Ha 2006-ban nemzetünk lelki megújulásáért imádkozva rádöbbentünk arra, hogy minden nehézség ellenére lelkünkben rejlenek végső erőtartalékaink, mert Isten az erősségünk, most itt az ideje, hogy mozgósítsuk is a hitünkből táplálkozó önzetlenséget, keresztény reményünk közösségteremtő erejét. Egyházközségeink ne legyenek formális szervezetek csupán, hanem feszítsék ki a segítő szeretet védőhálóját, hogy minden tagjuk érezze, nincs egyedül, számíthat testvérei figyelmére és támogatására. Aki pedig segíteni tud rokonainak, vagy akár közösségeink rászoruló tagjainak, meg fogja élni a nagylelkűség tisztító és felemelő erejét, megérzi az örök boldogság előízét, hiszen jobb adni, mint kapni. Ez lehet igazi böjtünk és bűnbánatunk az idei évben, ezzel tehetünk tanúságot a szolidáris keresztény testvériség és a gyengét segítő tökéletes igazságosság értékéről.
Kérjük a Lourdes-i Szűzanyának, a Betegek Gyógyítójának közbenjárását, hogy a betegség vagy a váratlanul ránk szakadó szükség alkalom legyen a lelki gazdagodásra, az igazi megtérésre és a missziós lelkület felébredésére.
Kalocsa, 2008. február 10.
