Hétfőn véget ért a főtéri étkeztetés
Képgaléria
A szervező Wojtyla Ház munkatársai semmiféle előfeltételt nem támasztottak; aki déltájban Kecskemét főterén járt és úgy érezte, békességben, barátsággal, másokkal közösségben szívesen elfogyasztana egy tányér ízletes ebédet és hozzá egy kis csemegét, előtte nyitva állt a sátor bejárata, jó szívvel fogadták a vendéglátók.
Újév napjának főtámogatói a Vacsi Kft. ügyvezetői voltak, nevezetesen: Zahorecz Jánosné, Németh Csaba és Szász Donát Szilárd. Nagylelkűségüknek köszönhetően sertéspörköltet, tésztát szolgáltak fel a népkonyha önkéntesei, vendégei. Emellett kiemelkedő segítséget nyújtott hétfőn a Kecskeméti Görögkatolikus Szervezőlelkészség Feczák László áldozópap vezetésével, éppúgy, mint a Puszta Német-Magyar Kulturális Egyesület.
A Hamiló Cukrászat és Rétesmanufaktúra tulajdonosa, Marton Zoltán nagymennyiségű – túrós, meggyes, almás és vegyes ízesítésű – rétessel, valamint mézeskaláccsal, lekváros karikával, Hatvani László, a P&P Pékáru Kft. ügyvezetője pedig tekintélyes számú mákos aprósüteménnyel édesítette meg a tömött sorokban ebédre várakozó rászorultak elmúlt kilenc napját. Friss kenyeret a Félegyházi Pékség ügyvezető-tulajdonosa, Gulyás István biztosított folyamatosan. Meleg teáról aktivisták gondoskodtak kilenc napon át.
Hétfőn dr. Zombor Gábor országgyűlési képviselő – egyben a Wojtyla Barátság Központ egyik hajdani alapítója, fővédnöke – és Feczák László görögkatolikus parókus osztott ebédet a sátorban gyülekező nehézsorsú embereknek.
– Olyan évet kívánok önöknek, amilyenről álmodnak. Valósuljon meg minden jó, amire gondolnak, és kerülje el önöket minden rossz, legfőképp legyen egészségük. Tízegynéhány évvel ezelőtt leküzdöttük a félelmeket, hogy itt a város főterén szolgáljunk, segítsünk azoknak, akik sorsa nehezebb. Külön köszönöm a Wojtyla Központnak és támogatóinak, önkénteseinek, hogy ezt a hagyományt azóta is fenntartják – fogalmazott a parlamenti képviselő.
Feczák László görögkatolikus áldozópap közös imádság előtt hangoztatta: – Mai evangéliumunk arról szól, hogy elérkezett karácsony nyolcad napja. Jézust elviszik és körülmetélik, vagyis nevet adnak neki. Jézus neve azt jelenti: az Úr, az Isten megszabadít bennünket. E jelmondat legyen mindig előttünk, fogadjuk el a segítő kezeket, kapaszkodjunk a természetfelettibe, hogy önmagunk is képesek legyünk kitörni abból a nehézségből, ami sújt bennünket, vagy ami éppen előttünk áll.
