A Hírös Agóra kiállításait látogatták a wojtylások
A város, így Kecskemét is közös alkotásunk, magán viseli szerkezetében és minden jellegzetességében is azt a furcsa sajátosságot, amely a közösségi-társadalmi, illetve az egyedi, az individuális jelleg szétválaszthatatlan együttesében mutatkozik meg. Ideális esetben egy város együtt lélegzik az összes ott lakó emberrel, s bár mindenkinek más arcát mutatja, mégis akadnak rajta olyan lényeggé szilárdult vonások, melyek mindenki számára oly nemessé teszik lényegét. Kecskemét rendezett arcvonásainak a város és lakói közötti harmóniának egyik legfontosabb letéteményesei a kecskeméti és „tiszteletbeli kecskeméti” alkotók. Ennek bizonyítékait keresték most a wojtylások a KECSKEMÉT ARCAI IV. képzőművészeti kiállításon.
Eyas (Ézsiás) Kovács József Makón született 1933-ban, általános és középiskolai tanulmányait Kétegyházán és Békéscsabán végezte. A szegedi Pedagógiai Főiskola után 1956-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult először festő, majd grafika szakon. ’56-os részvételét valahogy megúszta, de később, egy névazonosságból eredő tévedés következtében mégis érték megtorlások. Az alkotó a művészi élettől visszavonulva Kétegyházán élt nagy szegénységben édesanyjával a MÁV-telepen, kiállításokra csak ritkán fogadták el műveit.
Eyas Kovács József hagyatékát 1993-ban özvegy Kovács Imréné, a művész édesanyja és Kovács Imre, a festő testvére Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának ajándékozta. A kamarakiállítás ebbe az anyagba nyújt betekintést.