Pálosszentkút – ahol kiárad az éltető lélek
Czestochowa kolostora a sziléziai határ közelében, Wartánál áll egy magaslaton. A helyet 1220-tól említik írásos források. A magyar alapítású pálos rend kolostorát Jasna Górában Opolei Wladislaw alapította 1382-ben Remete Szent Pál tiszteletére. 1400 és 1403 között épült föl a gótikus csarnoktemplom. 1690 és 1693 között a templomot pompás barokk bazilikává építették át. A híres czestochowai Fekete Madonna nemzeti szentségként tisztelt kegykép, Lengyelország legnagyobb zarándoklatainak célpontja. A kolostor alapítója azért hozta ide, hogy áldásos oltalmat nyújtson a tatárok ellen.
Czestochowai beszélgetés Marián atyával a lengyel-magyar lelki rokonságról
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye fő búcsújáró helyére, Pálosszentkútra tízezrek zarándokolnak el évről-évre. Mi a titka, a missziós üzenete ennek a karizmatikus lelki forrásnak? Mit képviselnek a szenthely spirituális gondozói, a pálosok? Kérdéseinkre a pálos rend központjában, a lengyelországi Czestochowában kerestünk választ, amikor találkozhattunk a magyarországi viszonyokat is jól ismerő Marian atyával, a rendi központ szerzetesével.
A Fekete Madonna őrei
- A magyar-lengyel barátság lelki alapjait valahol itt kell keresni Czestochowában. Ön szerint miről beszél a közös történelmünk?
- Valóban elsősorban történelmi dolgokról kell beszélni. 1382-ben 16 pálos szerzetes indult el Márianosztráról Lengyelországba, hogy itt átvegyék az Opuliai László herceg által alapított kegyhely gondozását. Vigyázzák a ma már világszerte ismert "Fekete Madonna" csodatévő képet. 1786-tól sorra zárták be a pálos kolostorokat osztrák, porosz és orosz rendelkezések nyomán. Végül az egész pálos rend már csak két lengyel kolostorból állt. 1903-ra újra megerősödtek a pálosok. A megmaradt két lengyel kolostorból terjedt el újra a szerzet. 1934-ben innen érkezett 16 pálos atya Magyarországra, és ezért is van ma a rendi központ Lengyelországban, Czestochowában. A kommunista idők után ismét lengyel földről indult, született újjá társaságunk Magyarországon.
- Szent István Szűz Mária gondjaira bízta országunkat. Kicsit később hasonló fölajánlás történt Lengyelországban. Van-e különbség a két nép Mária-tiszteletében?
- A különbségekről nagyon nehéz beszélni. A szakrális néprajz és az egyháztörténet is ismer sajátos jellemzőket. Történelmi tény, hogy a magyaroknál sokkal korábban kifejlődött a „nemzet Szűz Márié” kultusz, mint nálunk. Nálunk a Szűzanya iránti tisztelet összekapcsolódik a czestochowai kegyhellyel. Aki ide zarándokol az tudja, nem csak a kegyelmekben részesülhet, de ha elmélyül a kolostorunk történetében, a népünk története, lelkisége, hite is érthetőbbé válik a számára. A lengyel nemzet különösen megtapasztalta a Szűzanya segítségét. Szerintem ezekből a történelmi élményekből alakult ki a titkos – sok más nép előtt talán érthetetlenül erős - Mária szeretet, ami az országunkban olyan elevenen él még ma is. Megható tény, hogy évente 4 millió ember zarándokol ide, Czestochowába. Ez egy nemzeti Mária kegyhely. Most már van hasonló Magyarországon is: Mátraverebély és Máriapócs; és ilyen hely Csíksomlyó is. Csakhogy Lengyelországban ez nem a püspöki kar döntése nyomán születik, hanem a történelmi viharok, a kegyelmek megtapasztalása, a néplélek erősödése nyomán, spontán módon. Ezért van óriási ereje. Itt van az országuknak a szíve, ez a lelki fővárosunk. Szinte mindenki idejön imádkozni, főleg fontosabb időszakokban, szenvedésekben, betegségekben, problémák idején, és itt megkapják a segítséget.
Az édesanyánk előtt nincs titkunk
- Mondhatjuk-e, hogy van tradícionális és van korszerű Mária-tisztelet?
- Nincs újítás, nincs modernizmus. Nagyon egyszerű áhitatról van szó. Minden ember ezt tapasztalja meg, amikor elmondja a rózsafűzért vagy a litániákat. A lelki kapcsolat az édesanya és a gyermek viszonyához hasonlítható. Nyilvánvaló, közvetlen, személyes, átélhető, intenzív. Valaki az égi édesanyánkhoz szólva nem teologizálhat. Normális embernek az édesanyja előtt nincs titka, neki el tud mindent mondani. II. János Pál pápa is így gondolta, amikor meghívta a fiatalokat ide. Velük együtt imádkozott. Meg lehet érezni ezt a gyermeki felajánlást, amellyel az ember idejön Czestochowába.
- Léteznek-e Szűz Máriának újabb kinyilatkoztatásai? Mintha időnként beleszólna aktuálisan is a kor vitáiba.
- Czestochowában sosem volt Mária-jelenés. Itt másról van szó. Mégis tud hatni. Ide vonz évszázadok óta számlálhatatlanul sok lelket. Aki eljön: nem csalódik. Szegényen jön, gazdagon távozik. Titok, hogy a pálosoknak hajdan Magyarországról miért pontosan ide kellett jönni. Mária már itt várt rájuk. II. Ulászló itt helyezett el egy ikont a templomban, és meghívta a fehér ruhás atyákat, hogy őrizzék, és imádkozzanak a kép előtt. Persze – ismerve a ház történetét – azt mondhatom: véres, fájdalmas, hősies vállalás volt ez, de a helytálláshoz mindig megadatott nekünk az erő. Szerintem ezt a „Valamit”, a megnyílt egek áradó malasztját érzi ma is az, aki eljön. Felkeresi a kegyképet, és előtte imádkozik. Sokszor ilyenkor megváltozik az ember élete. Van valami titok, melyet megismerve, az emberek újra talpra tudnak állni. A kegykép előtti imádság után új életük kezdődik. Erről II. János Pál is elmélkedett. Ha a gyóntató szék tudna beszélni, elmondaná nekünk a legnagyobb csodákat, amelyek itt történtek.
Töltekezni, kitárulkozni, megerősödni
- Nagyon sok magyarral is találkozunk itt…
- Érdekes dolog ez. Ide jönnek messze földről, és itt keresik a segítséget az élet elviseléséhez. Ahhoz, hogy ki-ki tovább tudja vinni a maga keresztjét. Híres, a világban rangosan jegyzett kegyhely ez. Mert különösen is erősen működik a Szűzanya közbenjárása. Vannak, akik csak épületeket, kerteket, emlékeket, történelmet keresnek itt. Persze ezek is megtalálhatók itt, büszkék is lehetnénk rájuk, de ez számunkra valójában lényegtelen. Ha művészetet keres valaki, menjen inkább Krakkóba. Czestochowába imádkozni jön a lélek. Töltekezni, kitárulkozni, fölajánlani. Majdnem egész nap tele van a kegykápolna emberekkel. Reggel 6-kor kezdődik az első mise, de addigra már tele van a kápolna, és ez így történik minden áldott nap, este 9 óráig. Ez számunkra, pálosok számára is csodálatos. Ezt nem lehet közömbösen fogadni, nem lehet megszokni. És megérteni sem.
- A Szűzanyának is köszönhető, hogy a rendszerváltoztatás után, immár másodszor is visszakapta Magyarország a pálosait…
- A rendi központ évszázadokkal ezelőtt alakult ki, erősödött meg Czestochowában, és ma is itt működik. Ezen ma már nem vitatkozik senki sem. Persze azon sem, hogy az ősiségünk bölcsője, a társaság szülőhelye, a misszió első otthona Magyarország.
Magyar pálosok és remete élet
- Önökhöz évente négymillió zarándok érkezik. Szentkútra csak a töredéke. Hogy tekint innen, a rend szívének nevezett kolostorból a szentkúti atyák szolgálatára?
- A búcsú a szentlélek kiáradásának ünnepe. Biztos, hogy ez évben is több ezer hívő vett és vesz részt az alföldi lelki találkozókon, jó reménnyel! Sok kegyelmet kínál a lelki megújulásnál a pálos kolostor imádságos lelkülete, az élő Mária-tisztelet, az elnyerhető karizmák pazar gazdagsága. Isten áldja meg az oda érkezetteket, kedves testvéreimet. A magyar pálosok mindig különlegesen is vonzódtak a remeteségi élethez. Jól kifejeződik ebben az, hogy mi egyedül az Istennek akarunk szolgálni. Ez – vagyis Ő - az életünk. Sajnos nincs annyi hivatás arrafelé, mint nálunk, Lengyelországban. Ezért az atyáknak a világi papi munkát is el kell vállalni. Ezeket a szolgálatokat azonban csak úgy végezhetjük, ha tudjuk, mi mindenek előtt szerzetesek vagyunk. Másféle programunk, küldetésünk is van. A szentkúti testvéreket különösen is a szívembe zártam a pusztájukért, a csendjükért, és innét a Fekete Máriától küldöm testvéri jókívánságaimat, áldásomat rájuk és az oda zarándokló hívekre is.
