Fejős Jenőt köszöntötték a Wojtyla Házban
Képgaléria
Az életét is a magyarnótának köszönheti Fejős Jenő. Édesanyja és édesapja már jegyben jártak, amikor valamin alaposan összekülönböztek. Olyannyira, hogy a menyasszony még jegygyűrűjét is visszaadta leendő párjának. Ekkor történt, hogy mindkettőjüket meghívták a szentkirályi Farkas családhoz, egy disznótorra. A vendégségbe még külön-külön érkeztek, ott azonban a bánatos vőlegény egy szívhez szóló magyarnótával visszahódította kedvesét. Így születhetett meg 1948 áprilisában Fejős Jenő, akinek felmenői apai és anyai ágon is a nóta szerelmesei voltak.
A családban szerzett magyarnóta-szeretet a további éveket is meghatározta. – Sportoltam, ifjúsági válogatott kerettag birkózó lettem, de a nóta akkor is velem maradt. Húsz éves voltam 1968-ban, amikor a Magyar Televízió kiírta az első nótaénekes versenyt, a „Nyílik a Rózsát”, ahol elindultam. Szalay László és Béres Ferenc – kiváló nótaénekesek – zsűriként hallgattak meg, és kérdezték, hol tanultam énekelni. Azt feleltem, apámtól. Akkor a papa zenével foglalkozik… – kérdeztek vissza. Nem, mondtam, hanem hűtőgépész a Barneválnál. Ne viccelődjek, ők komolyan kérdezték. Akkor azt mondta Szalay László: „Fiatal barátom, foglalkozzon a magyar nótával, mert ezzel a képességgel ebből maga nagyon szépen meg fog élni. Hívtak is Budapestre, de nem mentem fel. A szívem Kecskeméten marasztalt. Később, mint a GELKA igazgatója másodállásban a Szőlőfürt Fogadóban pincérkedtem és énekeltem. Arról volt híres akkor a Szőlőfürt, hogy a pincér énekelve hozza ki a rendelést.
– Húsz éve, ötven éves koromban kiírt a Jákó Vera Dalszínház egy nótaénekes versenyt. Ezen a versenyen, melyet Ábrahám Dezső (a Jákó Vera Dalszínház igazgatója) szervezett, rendezett, elindultam, és ezüstkoszorús nótaénekesi minősítést kaptam. Ábrahám Dezső azt mondta, csinálj Kecskeméten nótaestet. Nagyon sok nótaszerető ember él itt ugyanis. A jó tanácsot megfogadtam, és még az év novemberében – kibérelve a színházat –, pont a nevem napján megcsináltam az első teljesen önálló nótaestemet, teltházzal és nagy sikerrel. Itt kaptam meg a kecskeméti közönség előtt az ezüstkoszorús nótaénekes címet. Innentől kezdve fékezhetetlenül elindult a nótázás városunkban, ami a mai napig tart – magyarázta, honnan számítható magyarnóta-éneklési pályájának kezdete.
Később a Hírös Hét Fesztiválon is bemutatkozott az igényes magyar nóta, mely nemzetközi publicitást is kapott. – Ebben az időszakban kilenc évig én szervezhettem a Hírös hét Fesztivál nótaműsorát. Mindig megtelt a főtér. Mozdulni sem lehetett. Ebből hat éven keresztül a Duna Televízió is műsorára tűzte. Persze a Hírös Hét előtt két héten keresztül minden áldott nap hirdették nemcsak a nótát, hanem Kecskemétet és a Hírös Hét Fesztivált is. Volt olyan év, amikor a Duna Televízió élőben közvetítette Kecskemétről a nótaestet. Ez ment kilenc évig. Azután egyszer csak mindennek vége lett. Nem kellett a Hírös Hét fesztiválra a nótaműsorom. Nem szólt senki, így máig nem tudom, mi ennek az oka.
Mesélt arról, mi a titka annak, hogy Kecskemét kimondatlanul is a magyar nóta fővárosa. – Nagyra becsülték, hogy csak a minőséget fogadtam el. Minőségi énekes és zenekar léphetett és léphet fel nálam. Ezt persze nem adják ingyen. Sokszor kellett hozzátennem saját pénzből, hogy minden rendben legyen. Én ez idáig a várostól semmilyen támogatást nem kaptam. Bármi történjen, egy dologból semmiképp nem tudok engedni, mégpedig az igényes és minőségi műsorból. Hitvallásom és esküvel vallom, hogy erre bejön a közönség. Én úgy érzem, hogy ezt az igényességet a szakma is rettenetesen elismeri. Ennek alapján nem véletlen volt az sem, hogy nagyjából tizennégy éve, a szakma indíttatására – a Duna Televízió gondolata alapján – mozgalom indult annak érdekében, legyen a magyar nóta fővárosa Kecskemét. A mai napig dolgozok és küzdök érte, de eddig nem sikerült előre jutnom. 2014-ben Hungarikum lett a klasszikus magyar nóta. Tehát egy hungarikum fővárosa lehetne városunk.
2015-ben pedig megszületett egy könyv, mely mára a Szegedi Tudományegyetemen ajánlott olvasmány lett.
– Ennek előzménye, hogy hosszú-hosszú éveken keresztül gyűjtögettem érdekességeket, kuriózumokat. Rengeteg anyag gyűlt össze, annyi, hogy úgy gondoltam, ezt egy könyv formájában érdemes lenne megjelentetni. Megírtam. A szakmában óriási volt a fogadtatása. Egy kecskeméti találkozás során Papp Lajossal, az egyetem nótakurzusának vezetőjével beszélgettünk a könyvemről, és meg is mutattam neki. A kurzusvezető nagy csodálattal olvasott bele, majd kért egy példányt. Néhány nap múlva telefonon keresett. Óriási a könyv, mondta. Már akkor beszélt arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar magyarnóta-kurzusán ebből nagyon sokat lehetne tanulni. Most húsvét előtt kaptam egy levelet, melyben az állt, hogy a „Résnyi betekintés a magyar nóta világába” című könyvemet a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar magyar nóta kurzusán tanuló egyetemisták ajánlott olvasmányai közé sorolták. Prof. dr. Maczelka Noémitől, a Szegedi Tudományegyetem Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék tanszékvezetőjétől kaptam egy köszönő levelet. Nagyon boldog voltam. A munkám óriási elismerése az, hogy olyan dolgot tettem le az asztalra, melyre a Szegedi Tudományegyetem is odafigyel. Szeretném még igényesen sokáig folytatni, Kecskemétért és a magyar nótáért. Hívtak már sok helyre, más városba is, de én maradok Kecskeméten – hangzott el a Wojtyla Házban.
Fejős Jenő elismerései:
OSZK nótaénekesi vizsga, 1983
Ezüstkoszorús nótaénekes, 1998
Szent György Lovagrend lovagja, 2003
’56-os Vitézi Rend vitéze, 2004
Hunyadivárosért-díj, 2007
Kecskemét Közművelődéséért-díj, 2010
Magyar Arany Érdemkereszt, 2015
Fejes Imre-emlékplakett, 2015
Dankó Pista életmű-díj, 2017
