Kecskeméten szolgál a Magyar Honvédség első női szállítórepülőgép-vezetője
A repülésért tizenéves kora óta rajong Zolnai Lea, aki már a középiskola első évében úgy döntött: pilóta lesz. Ifjúkori eltökéltségének eredményeként pedig előbb volt „jogosítványa" vitorlázógépre, mint személyautóra.
- Eszembe sem jutott, hogy más pályát válasszak. Tizenhat évesen már szinte minden szabadidőmet Dunakeszin, a Malév Aero Club repterén töltöttem. Góbéval kezdtem, aztán a KA8 következett, majd átültem a Pirat botkormánya mögé. Nagyjából egy év alatt megszereztem vitorlázógépre a szakszolgálati engedélyt. Abban viszont a nagypapámnak volt óriási szerepe, hogy a jövőmet a honvédség kötelékében képzeljem el. Ő ugyanis hivatásos katonatisztként szolgált a légierőnél, Tu-2-t, Li-2-t és Po-2-t repült. Alezredesként vonult nyugállományba. Sokat mesélt azokról az évekről, ezek a beszélgetések voltak rám akkora hatással, hogy elhatároztam: pilótaképzésre a NATO Flying Training in Canada (NFTC) program keretében fogok jelentkezni - emlékezett vissza az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis szállítórepülő-századának huszonöt éves másodpilótája.
Érettségi után Lea a Corvinus Egyetem hallgatójaként készült a katonai pályára. Úgy gondolta ugyanis, ha mégsem sikerülne megvalósítania a tervét, egyetemi végzettséggel a civil életben könnyen elhelyezkedhet majd.
- Két hónapig úgy is tűnt, hogy környezetgazdálkodási agrármérnök diplomám lesz, de hamar ráébredtem, hogy ez mégsem az én világom. Otthagytam a Corvinust, és jelentkeztem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonság- és védelempolitika szakára. Viszont kénytelen voltam kihagyni egy évet, amit pultosként dolgoztam végig egy kávézóban. A pluszpontok reményében pedig felsőfokú nyelvvizsgát tettem angolból. Az NFTC-programra, végzősként, 2015-ben jelentkeztem. Vadászpilóta szerettem volna lenni, amire meg is volt minden esélyem. A háromnapos kecskeméti alkalmassági vizsgálaton ugyanis 1/A egészségügyi minősítést kaptam. Júliusban átvettem a diplomát, szeptemberben pedig bevonultam Szentendrére. Bevallom, egy kicsit tartottam ettől a három hónapos katonai alapkiképzéstől, de nem volt annyira vészes. Csak azok a fránya menetgyakorlatok ne lettek volna - jegyezte meg Zolnai Lea.
A hadnagyként az NFTC-programba felvett - kiképzendő pilóta beosztásba került - tisztek Szolnokon készültek fel a kanadai tanfolyamra. Hamarosan azonban megtudták, hogy egyikük az Egyesült Államokban, az Aviation Leadership Program keretében végezheti el a pilótaképzést. Mindkét tanfolyamon ugyanazt a géptípust repülik, csak annyi a különbség, hogy Kanadában CT-156 Harvard II, az Egyesült Államokban pedig T-6A Texan II a neve. A hatfős csoportból a nyelvi felmérő Leának sikerült a legjobban - ő utazhatott tehát másfél évre az USA-ba.
