Pászti András adományozott ebédet a Wojtyla népkonyhán

Pászti András, a kecskeméti 10. egyéni választókerület (Hunyadiváros) önkormányzati képviselője. 1993 óta él a városrészben. 1998-tól látja el a körzet önkormányzati képviselői feladatait, s azóta tevékenykedik a közneveléssel foglalkozó bizottságban is. Több mint tizenhét éve az ottani részönkormányzat elnöke. Mindezen felül a helyi nyugdíjasklub tiszteletbeli tagja, és a polgárőrség munkájában is részt vesz. A Hunyadivárosért Egyesület alapító tagja. 2007-től a Mátyás Király Általános Iskola igazgatóhelyettese. E rövidke „szakmai önéletrajz” után pedig elárulhatjuk: Pászti András finanszírozta csütörtökön a Wojtyla Barátság Központ gondozottjainak szociális étkeztetését. Menüként rizseshús szerepelt a népkonyha mai „étlapján” – kenyérrel, süteménnyel. Borisz atya a királyi menyegzőről szóló példázatot idézte Máté evangéliumából ebédosztás előtt. – Mert semmi feltétele nincs annak, hogy Isten meghívjon embereket. S miután akik visszautasították, nem mentek, Isten kiküldi a szolgákat az útkereszteződésekre, és azt mondja: hívjatok be mindenkit. Boldog-boldogtalant. Aki ott megy, jár, kel, bejöhet. Elképesztő dolog, hogy egy jöttmentnek a király szolgái azt mondják, a király fia lakodalmán foglalt helyed van, jöhetsz te is. Erre mindenki csak visszakérdezhetett: én, minek alapján? A király szeretete alapján. Mindenki jöhet. Nincs feltétel – hangoztatta a kecskeméti ortodox lelkipásztor, majd mindenkinek egyenként átnyújtotta mai ebédjét. (Fotók: Tódor Norbert)

Példabeszéd a királyi menyegzőről

„Ezután Jézus újra beszélni kezdett, és ismét példabeszédekben szólt hozzájuk: »Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített fiának. Elküldte szolgáit, hogy hívják el a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak eljönni. Ekkor más szolgákat küldött ezekkel a szavakkal: ‘Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat levágtam, minden készen van. Jöjjetek a menyegzőre.’ De azok nem törődtek vele. Elmentek, egyik a földjére, a másik az üzlete után, a többiek pedig megragadták a szolgáit, gyalázatokkal illették és megölték.
Haragra gerjedt erre a király, s elküldte hadseregét. A gyilkosokat elpusztította, a városukat pedig felégette. Azután azt mondta a szolgáinak: ‘A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki a bekötő utakra, s akit csak találtok, hívjátok a menyegzőre.’ A szolgák kimentek az utakra és összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, s a menyegzős ház megtelt vendégekkel.
Amikor a király bement, hogy megnézze az asztalnál ülőket, észrevett ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Azt mondta neki: ‘Barátom, hogyan jöttél be ide menyegzős ruha nélkül?’ Az nem szólt semmit. Erre a király azt mondta a felszolgálóknak: ‘Kötözzétek meg kezét-lábát és dobjátok ki őt a külső sötétségre. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’ Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.«”

Kövessen minket a Facebookon is!