Kecskemét szépülését szolgálva
Kerényi József neve fogalom ma már a kecskeméti polgárok körében. A Kossuth- és Ybl-díjas építész professzor ugyanis, itt kezdte nagy ívű pályafutását a hatvanas évek végén, s megannyi szép belvárosi épületünk fennmaradása, felújítása, városrészek rehabilitációja hozható összefüggésbe a nevével. Két évtizedes, áldásos kecskeméti ténykedése után, a fővárosban vállalt jelentős építőművészi feladatokat, de városunkhoz máig hűséges maradt. Mint mondja: ide mindig haza jön.
Ötletpályázat
Ahogy arról korábban beszámoltunk, terepszemlét tartottak novemberben Kecskemét belvárosában az Építőművész Doktor Iskola hallgatói, Kerényi professzor vezetésével. Elsősorban azt vizsgálták, hogyan lehetne a Luther udvar, az Arany János utca és az Aranyhomok Hotel mögötti területet egy átfogó koncepció szerint megújítani, s ezzel a belváros összképét javítani. Így indult � a Kecskeméti Városszépítő Egyesület szorgalmazásával - az az ötletpályázat, amelyen végül 35 építész és 5 képzőművész vett részt, s amelynek legjobb pályaműveit nemrég tárták közszemlére a városháza második emeleti galériájában.
- Köztudott, hogy ma nincs pénz nagyobb belvárosi fejlesztésekre - nyilatkozta Kerényi József. - Ezek a pályaművek azonban, mindig kéznél lesznek, sokszínű, komplex javaslatok, átgondolt ötletek tucatjait kínálva az illetékeseknek a jövőt illetően. S ha van egy átfogó koncepció, akkor az apránként, az anyagi lehetőségeknek megfelelően elvégzett fejlesztési, felújítási munkákat van mihez igazítani. Így is összeállhat egységes képpé egy-egy városrész rehabilitációja az évek, évtizedek során.
Utak és ivó kutak
- Az ötletpályázathoz kapcsolódóan alakult ki egy érdekes, külön említést érdemlő elképzelés. Mégpedig az, hogy Kecskemét egykori piacainak helyén - valaha tucatnyi ilyen placc működött a város különböző pontjain -, állíttassanak ivó kutak. S ezekre a díszes-vizes létesítményekre helyeznék az egykori piacok emléktábláit. A világot járva egyébként, egy-egy város jóságát az élhetőbb élettér határozza meg, aminek alapfeltétele a zöldfelület és a víz. Ezeknek a ivó kutaknak a létesítése viszonylag szerény ráfordítással is megoldható, akár vállalkozói felajánlásokkal, ahogy a főtéri kandeláberek cseréje történt.
- Ha már az élhetőbb életteret említettük, nem mehetünk el szó nélkül a kecskeméti centrum közlekedési viszonyai mellett sem. A pályaművekben is rendre visszatérő felvetés, hogy a Kiskörutat fokozatosan át kell engedni a gyalogosoknak. Ez nem jelenti azt, hogy a járművek teljesen kiszorulnának a centrumból, de csak a forgalom jelentős csökkentésével lehet normalizálni a már napjainkban is megfigyelhető kaotikus állapotokat. Az erős légszennyezés miatt, 10-20 éven belül, egészen a Nagykörútig kellene kiszorítani a forgalmat Kecskemét központjából. Első lépésként pedig, fel kellene számolni az Aranyhomok Hotel mögötti autóbusz pályaudvart.
A fáktól a kultúráig
- A SZTK épületétől az Arany János utcáig, a Luthet udvar megérdemelne egy egységes, szép burkolatot - állítja a neves építész. - Az Ybl Miklós tervezte evangélikus templom környezetét fák ültetésével lehetne még barátságosabbá, egyfajta pihenőhellyé tenni. A Lordok Házánál, a pályaművek tanulsága szerint, egy nagyobb megnyitás kellene a szálloda melletti tér felé, s az Ifjúsági Otthon melletti közt meg kellene szabadítani fabódéktól.
- Kétségtelen, hogy az Aranyhomok Hotel mögötti teret illetően születtek a legizgalmasabb ötletek. Még olyan elképzelés is van, hogy a föld alatt alakítsanak ki itt létesítményeket. A különböző koncepciókat most nem részletezném, az azonban minden pályaműben megfigyelhető, hogy a zöld felületnek nagy fontosságot tulajdonítanak.
- Az Arany János utcát tekintve, kétségtelenül az a legszebb elképzelés, hogy legyen a kultúra utcája. Helyet kaphatnának itt bemutató termek, üzletek kialakításával Kecskemét nemzetközileg is kiemelkedő művészeti műhelyei. Mert ezek alkotó közösségek (kerámia, tűzzománc, rajzfilm, játék, fotó, naiv és népi iparművészeti stb.) valóban megérdemelnének egy városközponti bemutatkozás lehetőséget is.
- Érzésem szerint, Kecskemét manapság jóval kevesebbet mutat meg művészeti értékeiből, mint amennyi méltán indokolt lenne. Gondoljunk például a Tudomány és Technika házában lévő Michelangelo Galériára, különösen most, a reneszánsz évében! Az itt közszemlére tárt, eredeti szobrokról készített tökéletes másolatok sokkal nagyobb érdeklődésre érdemesek, mint amilyen most jellemzi őket, adekvát tájékoztatás, reklámok híján. Legyünk végre büszkék arra, amink van! S ha a büszkeség tettre kész szeretettel párosul, idővel minden más kialakul, megvalósul, beleértve a városrészek rehabilitációját is.
