Bábel Balázs: Nem a pápa hívta Európába a migránsokat!
– Az utóbbi időben újabb támadás érte a Pápát! Mondjon le! – így a vádló. Vezessen be, kérem, Carlo Maria Vigano érsek, nyugalmazott washingtoni nuncius téziseibe. Téma: a főpapok és a szex… Vagy még annál is több?
– Nem olvastam az erről szóló tizenegy oldalas dokumentumot, és nem is érdekel. Ilyen volt is, lesz is. Egyébként pedig miért éppen most hozakodik elő ezzel, amikor korábban is tudott róla?! – kezdte válaszát kissé szigorú tekintettel Balázs érsek. – A történelemből tudjuk, hogy voltak ellenpápák is, akik követelték az éppen hivatalban lévő egyházfő lemondását. Ők mégsem tettek eleget a felszólításnak. Ennyi a véleményem.
– Ön is részt vett az új pápai nuncius budapesti fogadásán! Mit tudhatunk Michael August Blume címzetes érsekről?
– Amerikai állampolgár. Nagymamáját Magyarországon, Dunántúlon keresztelték. Édesanyja azonban már kint született. Nyelvünkből csupán néhány szót ismer, mint például „köszönöm” vagy „nokedli”, ám amikor ide érkezett, rögtön magyartanárt fogadott. Több nyelven beszél, törékeny embernek látszik, misszionáriusként is szolgált.
– Milyen feladatokkal bízták meg a nuncius urat?
– Az állam és a Vatikán közti kapcsolatok koordinációját látja el, valamint egyházmegyéinket is látogatni kívánja – két és fél éven át, ugyanis ennyi idő múlva tölti be 75. életévét, utána e minőségben nem szolgálhat tovább.
– A főpap a Kivándorlók és Utazók Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa titkárhelyettese volt egy időben. Jelenthet ez valamit nekünk, magyaroknak? Nagyobb odafigyelést a ki- és bevándorlókra…
– A népvándorlás kérdése felett nem lehet elmenni szó nélkül. Az egész világot foglalkoztatja, Brüsszelben is elsősorban erről folytatnak diskurzust. Különböző vélemények csapnak össze. A pápa sosem mondta a migránsoknak: gyertek ide! – mint Angela Merkel. Nem hívta őket Olaszországba, vagy a Vatikánba, Ha viszont már itt vannak, úgy viselkedik, mint az irgalmas szamaritánus; segíteni akar rajtuk. Ferenc pápát sok vád éri, de azt nem állítják róla, hogy nincs szíve, ugyanis megkönyörül az elesett emberen. Mást jelent a politika, s más a határvédelem kérdése. A magyarok döntő többsége éppúgy hajlandó segíteni a nehézsorsú embereken, ezt teszi a szentatya is.
– Megvolt a győri püspöki értekezlet! Milyen fő határozatot hoztak? Miért más ez a tanácskozás, mint a negyedévenként összehívott főpapi gyűlés?
– Ami publikus, röviddel a tanácskozás után, a sajtókonferencia idején feltesszük az internetre. Mindazonáltal néhány kérdés tekintetében titoktartás kötelez bennünket. Ami tehát a sajtótájékoztatón elhangzik, az tekinthető hivatalos állásfoglalásunknak, amit bármelyik médium közhírré tehet. A találkozó azért valósult meg éppen Győrben, mert évekkel ezelőtt elhatároztuk, más püspökségek színhelyeire is ellátogatunk. Először jártam olyan gigantikus méretű gyárban, mint az Audi. Egyébiránt hagyományos menetrend szerint zajlott a püspöki konferencia, több napon át reggeltől délig, déltől délutánig, nagy fegyelemmel, egészen fárasztó módon, különbség mindössze a győri helyszín tekintetében mutatkozott. Hozzászólásaink tartalmát előre kell jeleznünk, lángeszű rögtönzésekkel nem lehet közbeszólni, mert zavarná a tanácskozás menetét. Kiemelt ügyekben rendszerint szavazunk, bizonyos kérdésekben viszont csak a megyéspüspöknek van szavazati joga.
– Lezajlottak az évnyitók! Hány iskolás gyereknek viselik gondját?
– Mintegy húsz oktatási intézményt működtetünk, ezekben több mint négyezer diák tanul. Tavaly óta két iskolával gyarapodtunk, továbbá jelentős létszámú szerzetesi, állami iskolákban is jelen vagyunk hitoktatással. Konfliktushelyzetek nyilvánvalóan mindig voltak, vannak és lesznek, ezeket azonban kézben kell tartanunk.
– Hogyan állnak a tanerővel? Mindenütt van kellően felkészült pedagógus?
– Szám szerint igen, viszont a minőséget közvetlenül nem tudom ellenőrizni, mert ahhoz nekem is iskolapadban kellene ülnöm. Jól jellemzi az oktatói-nevelői pálya helyzetét, hogy minden szülő kiemelt helyre szeretné adni gyermekét, de amikor pályaválasztás során felmerül a lehetőség, még saját szüleik is bolondnak nézik azt a diákot, aki tanárképzőben szeretne továbbtanulni. Ugyanez mondható el a papi hivatás tekintetében.
– Szeptember a búcsúk ideje. Szűz Mária, Szent Mihály és a többi jeles szentté. Hogy látja: ez lelki megújulás vagy egyszerűen jó hazamenni. Találkozni régi barátokkal, rendbe tenni a portát…
– Nyelvünkben a búcsú többértelmű szó. Az egyházi búcsú a templom védőszentjének napja. Hagyományos neveltetésűek esetében látogatást jelent a szülői háznál, ahol kapnak egy jó ebédet. Mások körhintába ülnek vagy elmennek a céllövöldébe. A templomi búcsú nyilvánvalóan igényesebb elfoglaltságot takar, éppen ezért kevésbé látogatott. A fiatalok gyakorta zajos utcai rendezvények mellett teszik le a voksukat, mert jó buli. Mi természetesen a templomi búcsút tesszük első helyre, emellett vendéget várni kedves gesztus.
– Kérem, említsen néhány gondolatot az utóbbi idők olvasmányélményeiből!
– Ma éppen Szent Ágostont olvastam. Írásai korunkban éppúgy aktuálisak, mint ezerhatszáz évvel ezelőtt, amikor megíródtak. Életünk helyes tervezésének, értelmes megélésének, az egyes élethelyzetek legmagasabb szempontok szerinti megítélésének legfontosabb eszköze a bölcsesség. Ezt vontam le tanulságként.
